Tápanyag-gazdálkodásról mindenkinek

            Tápanyag-gazdálkodással mindenki számára fontos foglalkozni aki okszerű földművelést kíván végrehajtani a földjein!  A Tápanyag-gazdálkodás előtérbe került az Agrár környezetgazdálkodási programok révén. A programban résztvevő gazdáknak kötelező Tápanyag-gazdálkodási tervet készíteniük! Ők mostanság kapják meg a talajvizsgálati eredményeiket. Néhány tanács mindazoknak akik Tápanyag-gazdálkodási tervet szeretnének készíttetni:

            Először is a jó Tápanyag-gazdálkodási terv alapja a megfelelő talajmintavétel. A legtöbb hiba itt fordul elő. Komolyan kell tájékozódni, hogyan és mikor vehetjük meg a talajmintákat! (Lásd: www.ignaczz.fw.hu)

            Amikor a talajmintákat levettük a területünkről, azt egy lehetőleg akkreditált labortóriummal meg kell vizsgáltatnunk. Anyagilag sem mindegy hogy mennyi talajelemre kérjük a vizsgálatot.  Érdemes  a NPK kívül  legalább a magnéziumra, kalciumra, cinkre, rézre, mangánra is vizsgálatokat kérni! (Aki valamely AKG programban részt vesz, annak a program előírásiban szerepel milyen szintű talajvizsgálatot kell kérnie a labortól!)

            Amint megvan a vizsgálati eredményünk szakemberrel is készíttethetünk vagy magunk is készíthetünk Tápanyag-gazdálkodási tervet. Aki az AGK szántóföldi programjainak valamelyikében benne van, annak minden évben kötelező tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni, és minden évben kötelező tápanyag mérleget is készítenie!

            Megvannak azok szakmai feltételek amelyeket be kell tartani a terv készítése során. Ezek a szakmai kritériumok a következők:

- A tápanyag-gazdálkodási tervek talajvizsgálati eredményeken kell hogy alapuljanak (vagy diagnosztikai célú növényvizsgálatokon.)

- A terveket parcella szinten kell készíteni!

- Figyelembe kell venni a környezeti érzékenység szerinti besorolást. (Nitrát érzékeny e a terület?)

- A tervezett termésszint racionális legyen!

- Vegye figyelembe a talaj tápanyagszolgáltató képességét és a növény tápanyag igényét.

- Használja ki a vetésforgó előnyeit.

- Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg,) és mikroelemekre (Cu, Zn, Mn), tápanyag utánpótlására.

- Javaslatot kell tenni a trágyázás optimális időpontjára és dózisára! (Hatóanyagban szokták megadni). A nitrogén kijuttatása  a legkritikusabb, mert az nagyin mobilis elem.

- A szerves trágya dózisánál  beltartalmi vizsgálatokra alapozva adjuk meg a kijuttatandó mennyiséget. Ha nincs beltartalmi vizsgálat, akkor a követező táblázatot kell figyelembe venni:

Vizsgálati paraméter	Kiválóan kezelt						Jól kezelt					Közepesen kezelt
		szarvas-marha	sertés		juh	szarvas-marha		sertés	juh	szarvas-marha			sertés	juh
Szerves-anyag (%)		27	25,5		28,8	22,5		18,4	24,1	18,5			16,3
N (%)	1,2			1,1	1,1		1,0	0,8	0,8		0,7		0,8		0,7
P2O5 (%)	0,7			0,8	0,3		0,3	0,6	0,3		0,3		0,3		0,3
K2O (%)	1,3			0,8	2,4		1,1	0,7	1,2		0,9		0,8		1,1

Forrás: Oktatási segédanyag (Budapest 2005. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet)      

- Szerves trágya hasznosulását időben megosztva kell figyelembe venni: első évben 50-60 %-ban, második évben 25-30%-ban,  harmadik évben 15-20%-ban.

- Szükség esetén tegyen javaslatot talajjavításra Pl. savanyú talaj esetén.

- Öntözött körülmények között vegye figyelembe a tápanyagok kilúgzásából adódó eltéréseket.

            Ha szakemberrel készíttetjük el a tervet figyeljünk arra, hogy az illető ezeket a  szabályokat betartsa. Sajnos néhány szakember, illetve egyes talajlaborok is készítenek olyan terveket melyek nem elégítik ki a szakmai kritériumokat. Kérem ne dőljünk be ezeknek hisz egy korrekt terv - amit be is tartunk - növelheti gazdaságunk jövedelmezőségét!

            Érdemes 5 évente talajmintát venni és bevizsgáltatni.(Ez az AKG-s programoknál kötelezettség.)

            Sokan kérdezik, hogy a 4 évben már nem ugyanannyi tápanyag van a talajban mint a vizsgálatokkor. Mégis akkor, hogyan lehetséges korrekt tervet készíteni? Egyszerű a válasz: minden gazdasági év végén aratás után tápanyag mérleget kell készíteni a betakarított termés alapján. Így tudni fogjuk, hogy a betakarított terméssel mennyi tápanyagot vittünk le az adott területről. Ez alapján már lehet a következő évre tervet készíteni. A levitt és a kijuttatott tápanyag mennyiség különbözetét kell figyelembe venni következő évi tervben!

            Itt mellékelek néhány növény tápanyag mérleg készítésének képletét. Az X mindig a betakarított, szárított termésmennyiséget jelenti:

hatóanyag (kg/ha)	főtermékben		melléktermékben	összesen
kukorica	szem	szár
nitrogén (N)	N=14x + 1		N = 3x + 24	N = 17x + 25
foszfor (P2O5)	P2O5 =7,3x + 2		P2O5 = 1x + 21	P2O5 = 8x + 23
kálium (K2O)	K2O = 3,7x + 7		K2O = 12x + 36	K2O = 15,7x + 43
őszi búza	szem	szalma
nitrogén (N)	N = 16x + 7		N = 4x+ 10	N = 20x + 17
foszfor (P2O5)	P2O5 = 8x + 7		P2O5 = 2x + 5	P2O5 = 10x + 12
kálium (K2O)	K2O = 4,2x + 1		K2O = 10x + 17	K2O = 14x + 18
csemegekukorica	cső	szár
nitrogén (N)	N = 4,5x + 3		N = 4x + 7	N = 8,5x + 10
foszfor (P2O5)	P2O5 = 2,1x + 3		P2O5 = 1,7x + 20	P2O5 = 3,8x + 23
kálium (K2O)	K2O = 3x + 6		K2O = 12x + 32	K2O = 15x + 38
burgonya	gumó	szár
nitrogén (N)	N = 2,3x + 27		N =0,92x +12	N = 3,2x + 39
foszfor (P2O5)	P2O5 = 1,6x + 8		P2O5 = 0,25x + 8	P2O5 = 1,9x +15
kálium (K2O)	K2O = 5,7x + 14		K2O = 2,7x + 16	K2O = 8,4x + 30
cukorrépa	répa	levél + fej
nitrogén (N)	N = 1,8x + 14		N = 0,8x + 6	N = 2,6x + 20
foszfor (P2O5)	P2O5 = 0,9x + 6		P2O5 = 0,3x + 5	P2O5 = 1,2x + 11
kálium (K2O)	K2O = 2,2x + 15		K2O = 1,9x + 20	K2O = 4,1x + 35
napraforgó	szem	szár
nitrogén (N)	N = 24x + 8		N = 6x + 8	N = 30x + 16
foszfor (P2O5)	P2O5 = 18x + 5		P2O5 = 3x + 6	P2O5 = 21x + 11
kálium (K2O)	K2O = 10x + 3		K2O = 39x + 24	K2O = 49x + 27
szárazborsó	szem	szár
nitrogén (N)	N = 25x + 12		N = 15x + 10	N = 40x + 22
foszfor (P2O5)	P2O5 = 8x + 4		P2O5 = 3x + 3	P2O5 = 11x + 7
kálium (K2O)	K2O = 18x + 13		K2O = 10x + 4	K2O = 28x + 17

Forrás: Oktatási segédanyag (Budapest 2005. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet)      

Ignácz Zoltán

NVT tanácsadó