AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE II.
Fórum: 2006 augusztus 29., 16 óra, Nagykőrös, Cifra Csárda különterme
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előadása után a tényleges fórumra került sor, melynek keretében a megjelentek hozzászólhattak az elhangzottakhoz, illetve kérdéseket intézhettek a miniszterhez.
A fórum során feltett jelentősebb kérdéseket és arra adott válaszokat az alábbiakban ismertetem:
1. Magyarországon mintegy 1200 termálkút van. Kinek a tulajdonában? Óriási lehetőség kertészetek, üvegházak létrehozása során. Ennek hasznosításával foglalkozik a terv?
Mi magyarok arról vagyunk híresek, hogy a saját lehetőségeinkkel nem élünk, mindig másokéra ácsingózunk. Téves az a nézet, hogy a termálvizet kötelező visszasajtolni. A környezetvédelmi törvényt vagy 28 helyen került megváltoztatásra, és még legalább ennyi helyen kell. A környezetvédelem ne attól féltse a természetet, aki azon, abból él. A fólia és üvegfelületeket meg akarják duplázni. A piac a friss terméket keresi, nem a tartósítottat. Erre kell ráállni. Hűtőházakat kell építeni, és hűtőkocsikat kell vásárolni. Ezt fogják preferálni.
2. A megújuló energiák előtérbe kerültek. Munkahelyet teremthetne, ha feldolgoznánk a gabonát. Milyen elképzelések vannak e téren?
Törvény írja elő, hogy bizonyos arányban be kell keverni az üzemanyagba a bioetanolt, biodízelt. A szükséges jogi aktus elindult. 8 millió tonna kukorica áll a raktárakban, feldolgozó üzemeket kell létrehozni. 10-15-20 ezer tonnás üzemekhez 40%-os támogatást biztosítanának. Ekkora kapacitású üzemnek a bekerülési költsége 300-400 millió forint. A nagy (300 ezer tonnás) üzemeket nem kívánják támogatni, azok szerezzék meg a szükséges forrást.
3. A tervben nagyon elmentek az energiaültetvények felé. A meglévő erdők kapcsán mintha nem lenne ilyen terv. A meglévő erdők miért nem támogatottak?
4. A technológiai fejlesztési csomag kapcsán jelezné, hogy a hazai gépgyártás nem preferált. Lemorzsolódott a hazai gyártás. Hiba, hogy a géptámogatásoknál nem lehetett előtérbe helyezni a magyar gépeket, eszközöket. A gesztorok is a külföldi gépeket ajánlják. 2004. őszén lezárult a géptámogatási lehetőség, azóta még nehezebb a hazai kis- és középüzemek helyzete. Nem lehetne egyeztetni a kereskedőkkel, hogy ajánlják a hazait? A támogatásban nem lehet preferálni a magyar gépeket?
150 éves a hazai gépgyártás. Mintegy 70 milliárd Ft éves árbevétel képződik, de csak 30% kel el itthon, a többi export, ennek zöme is bedolgozás (részegység és nem komplett gép). A munkagépeink jók, a szárító-tisztító berendezések kapcsán várható felfutás. Nem teheti meg, hogy a hazai gépgyártást megkülönbözteti és plusszal támogatja. Keresik a megoldást.
5. A gépvásárláshoz kamattámogatásos hitelt ígértek korábban. Lehessen így gépet venni. Erre lesz lehetőség?
Jövőre géptámogatás lesz, nem kamattámogatás. Projektet finanszíroznak. Az EU-ban utófinanszírozás van, de talán sikerül elérni, hogy előleget adjanak. 25% előleget fognak adni. A gépeket kell előtérbe helyezni az első két évben, mert azt a gazda megveszi, benyújtja a számlát, hogy fizetett és kapja a támogatást. Építési beruházásnál 1 év is eltelhet, mire megkapja a pénzét. Az MFB-nél most is van kamattámogatásos hitel. Várni kellene a következő évig és akkor támogatással megvenni a gépet. Idén az vegyen, akinek nagyon sürgős.
6. Az élelmiszerfeldolgozás, a helyben előállítható termékek kapcsán milyen változások várhatók?
Sok tekintetben, sok területen a hazai szabályozás túllőtt a célon. Az EU tagállamok zömében élnek ezek az előírások, de gyakorlatilag senki nem tartja be. A helyi fogyasztásra termelést preferálni kell. 15-20 km-en belül forgalmazhatja termékét a termelő. A gond az, hogy lassan a magyar termékek elveszítik a magyaros ízüket, pedig ez az igazi érték. El kell fogadni, hogy a mezőgazdaságban (a feldolgozásban is) 1,5-3,5%-os az eszközarányos nyereség. Türelmetlen tőkések, gyors profitvárakozással inkább ne ide fektessenek, mert akkor bedőlnek ezek a vállalkozások. A termelői kezelésben lévő, illetve oda kerülő kapacitások jelenthetnek e problémára tartós megoldást.
7. A Leader program a 10000 fő alatti településeknek biztosít támogatást. Kiesnek a nagyobbak. Miért nem támogatottak a nagyobb települések?
A program nem tesz különbséget a településméret alapján. Minden település részesülhet belőle.
8. A kertészet és benne a gyümölcságazat nem nagyon kap hangsúlyt, nem nagyon beszélnek róla sehol. Támogatást is alig, a gyümölcstermelők helyzete elég kilátástalan. Mi várható e téren?
Gyümölcs ültetvény 100 ezer hektár van nagyjából, mellette ennyi szőlő is, mintegy 70000 ha ténylegesen művelt. Sajnos ez az ágazat, ahol közvetlenül nem lehet támogatást adni. A hazai fajtaszerkezet sem jó. Váltani kell. Léalmát termelni nem perspektíva, ez csak levezető megoldás lehet piaci zavar esetén. Minőséget kell termelni mindenben, a középminőség alját nem szabad megcélozni. Csak a Tész kap támogatást, nem az egyén. Nagytömegű és jó minőségű terméket kell előállítani, ehhez a logosztikai rendszert meg kell teremteni. A logisztikai háttér mellett a műszaki háttér (hűtőházak, hűtőkocsik) kialakítása lesz támogatott.
9. A termesztő berendezések megduplázása sok alkalmi munkavállalót igényel a szezonban. Víz és munkaerő kell, és a munkaerőnek szakképzettnek kell lennie. Honnan lesz ez biztosítva?
Alkalmi munkára egyre kevesebb a jelentkező itthon. Külföldön ez még erőteljesebben jelen van: Hollandiában a kertészeti farmon a holland tulajdonoson kívül más holland nem dolgozott. Csak vendégmunkások. Munkaerőt nem tud biztosítani. Az alkalmazás körülményein (vendégmunkás) már enyhítettek, ezen még dolgoznak. A szakképzés kapcsán: a középiskolákban tanfolyamokon lehet ezt orvosolni. Egyértelmű, hogy több és képzettebb munkaerő kell a megduplázott fólia és üvegház kapacitáshoz.
10. A Leader program nagyon jó. Az 1200 milliárdból ide szánt 5-6%-os forrásösszeg akár 10%-ra is növelhető lenne. A tanya nem szerepel ebben az anyagban, nincs helyén kezelve.
Támogatják a kezdeményezéseket. A tanyasi létet fejleszteni kell. Valóban a stratégiai terv eredeti anyagában még nem szerepelt a tanya. Mozgástér van, nem merevek a korábban felsorolt arányok, az arányokat az érintetteknek módjában áll alakítani.
11. Az idős emberek kiesnek a termelésből. A középkorú generáció hogyan tudja bemutatni a gyerekeinek, hogy a mezőgazdaságra lehet alapozni, az életüket feltenni? Tovább lehessen lépni, ahhoz az kellene, hogy az idős elmenjen nyugdíjba, a fiatalabb vállalkozó meg átvegye a gazdaságot. A fiatal agrárvállalkozók támogatása megmarad?
Bevezetik a korai nyugdíjat. Nehéz volt a hazai jogrendbe beilleszteni. Két lépésben fog ez menni: elmegy előnyugdíjba, majd 62 évesen véglegesen nyugdíjas lesz. A fiatal gazdálkodók támogatva lesznek, például a géptámogatásoknál 50%-ot kapnának, ezzel is elősegítve, hogy a fiatalok a szakmában maradjanak.
12. A termőföldhöz jutást is elő kell segíteni, ebben milyen lépések várhatók?
A választások idejére fel volt függesztve a földek eladásának kérdése. Két gondolat csap itt össze. A saját értékrendje szerint csak a hivatásos gazda (magánszemély) szerezhessen termőföldet Magyarországon, jogi személyiségű társaság nem. Viszont lehetővé kellene tenni, hogy a gazdasági társaságban lévő tulajdonos, illetve dolgozó vehessen.
13. Milyen elképzelések vannak az EU-ban a tekintetben, hogy a WTO-s egyeztetések a közvetlen támogatások leépítését szorgalmazzák. Hogyan lesz ez a jövőben, mi várható nálunk?
Csökkenni fognak a kifizetések. Megváltozik a támogatás alapja, át kell térni az SPS-re 2007. 01. 01-én. Mi 2009-től lépnénk át. Két megközelítés van az elosztásban. Történelmi alapon annyit kap a gazdaság, amennyit az előző 2 év átlagában kapott. Minden támogatást beszámítanak, itt nincs újraosztás. A 2. módszer szerint földalapon osztanák ki, azaz ha-ra vetítve. Tehát újraosztás lenne. Ebben az esetben az intenzív állattenyésztés hátrányba kerülne. Mi a vegyes rendszert szeretnénk kialakítani: az állattenyésztésnek is adjunk, és lehetőleg többet, míg a földalapút kicsit fogjuk vissza. A támogatásoknak meg kell maradni, ezért fognak dolgozni. Több partner országgal e téren összefognak a jövőben is.
14. Miért várjuk el, hogy a gazda más tevékenységekkel is foglalkozzon. A mezőgazdasághoz ért, adott terméket termeli jó színvonalon. Miért kötelezettség ez?
Nem kötelező, de lehet jó irány. Nem csupán a mezőgazdasági tevékenységek bővítését célozzák meg, hanem egyéb tevékenységet is lehetne folytatni. A több lábon állás lehet célravezető, most az egyik tevékenység hoz, de lehet, hogy egy év múlva a másik.
15. 2007. áprilisában lesz kiírva a támogatások köre. Ez év őszéről volt szó, ez fél év lemaradás. Igen vontatott a támogatások kifizetése, 5-10%-át elviszi a finanszírozás (gazda vesz fel hitelt, hogy a beruházást elvégezze és egy évet is vár a pénzére). A befogadásra rövid az idő, olykor 60 nap, de utána semmi határidő nincs meghatározva (kifizetés). Az ellenőrzések elhúzódnak, például az AKG kapcsán is.
Az áprilisi időpont technikai határidő. A számítógépes háttér fejlesztése 5 milliárd forintba kerül és időigényes. Addigra lesz kész az a rendszer, amely kezelni képes a támogatásokat.
Amíg nincs ellenőrizve, addig nem fizethetnek. Az AKG kapcsán is ez lett a gond, annyian módosítottak egy éven belül a programban vállalt kötelezettségen, hogy irtózatos munka azt feldolgozni. Minden módosítást ellenőrizni kell, ez sok időt igényel.
16. A kompenzációs felár nem változott. Az ÁFA pedig 12%-ról 15-re, majd szeptember 1-tól 20%-ra nő. Ez nagy veszteséget okoz. A kompenzációs felárat legalább 15%-ra kell emelni.
Amit lehetett azt megtett eddig is. Ebben nincs mozgástere, nem tudja megoldani. A pénzügyminiszter szerint ezt nem tudják vállalni.
A fórumon több egymással fedésben lévő kérdés és hozzászólás elhangzott, ezek részletezésétől el kell tekintenem. A fórumon résztvevőket markáns érdeklődési hajlandóság jellemzte. A fórum időkorlátját jelentette, hogy Gráf miniszter Úrnak hivatalos elfoglaltsága miatt 18 óra után távoznia kellett.
Katymár, 2006. szeptember 4.
Készítette: Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó