Beszámoló a ” Növénytáplálás másképpen” című országos fórumról
November 9-én a Mezőföldi Agrofórum Kft., az IKR Zrt. és a MAE Növénytermesztési Társasága által került megrendezésre a ” Növénytáplálás másképpen” című országos fórum az FVM színháztermében. A fórumon elhangzottakból az általam legfontosabbnak tartottakat az alábbiakban foglalom össze.
A fórumot Gőgös Zoltán államtitkár nyitotta meg.
Ezt követően Dr. Németh Tamás, az MTA TAKI igazgatója előadását hallgattuk meg ”Új lehetőségek a korszerű tápanyag-gazdálkodásban” címmel. Az előadás inkább történelmi áttekintés volt, mintegy felvezette Dr. Árendás Tamás későbbi ismertetőjét. Amit szavaiból kiemelnék, az az általuk fejlesztett interaktív tanácsadási rendszer működtetésével kapcsolatos álláspont, mely szerint a rendszer használatát (országos területi fedettséget) az Agrárkamara munkatársain keresztül látják biztosítottnak.
A következő előadást Nagy Lajos, az IKR Zrt. vezérigazgató-helyettese tartotta meg, mely előadásban cégük tápanyag-gazdálkodási rendszerében alkalmazott gyakorlati eljárásokról és eredményekről számolt be. Rámutatott arra, hogy a Talajerőgazdálkodás Kkt. (Dr. Horváth József) tanácsadási metodikáját alkalmazzák. A precíziós gazdálkodás elemeit (GIS, GPS, erőgépek, betakarítógépek technikai újításai, szoftver, adatátvitel, adatbázis, hozamtérké-pezés) fűzte össze, rámutatva arra, hogy ezt hazánkban is alkalmazzák már az üzemek és e megoldás térnyerése várható. E mellett a talajok mintavétele kapcsán elmondottakat tartottam igen érdekesnek. Rendszerükben a talajmintavételt megelőzi a parcella bemérése, azaz a területet GPS használatával szakember körbejárja, az adatokat felküldi az IKR központjába. Itt a mintatereket megszerkesztik és visszaküldik a területen dolgozó személynek, aki ennek felhasználásával az egyes mintatereket kitűzi. 2 ha-os mintatereket alakítanak ki, annak középpontjától kör alakban haladva részmintákat szednek. Ezzel a rendszerrel gyakorlatilag elérhető, hogy szinte azonos vonalon veszi a mintát a következő alkalommal a mintavételező.
A felszólalók sorában Nagy Lajost Dr. Árendás Tamás, az MTA Kutató Intézetének munkatársa követte. Röviden ismertette a fejlesztő munka alapjául szolgáló tudományos eredményeket, illetve a közelmúlt vizsgálatait, melynek eredményeként kialakították az új, költség- és környezetkímélő szaktanácsadási rendszerüket. A munkálatokban a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. nyújtott segítséget. Interaktív rendszerről van szó, folyamatos fejlesztést végeznek a begyűjtött adatok alapján. Pillanatnyilag 44 szántóföldi növényfajhoz, 45 szántóföldi zöldségnövényhez és 16 állókultúrához képesek javaslatot adni. A rendszer 4 szinten (minimum, környezetkímélő, mérlegszemléletű és integrált növénytáplálási szint) és összehasonlításképp az intenzív MÉM NAK (1981) ”zöld könyv” szerint javasol trágyázást. Rendszerük a MÉM NAK rendszerétől alapvetően a következő területeken tér el: gazdaságos termésszintre és nem a maximálisra törekszik, a ”növényt” trágyázza és nem a talajt, közepes talaj PK ellátottság elérése és fenntartása a cél, a vetésforgó PK trágyázására épít, kisebb talaj tápelem-ellátottsági határértékeket alkalmaz, kisebb és a tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelemtartalmakat vesz figyelembe.
Dr. Szél Endre - a GKI Kht. osztályvezetője - előadásában a búzával folytatott kísérletek kapcsán rámutatott arra, hogy a lombtrágyázásnak nem volt kimutatható hatása. A starter műtrágyázás kapcsán azt az álláspontot képviselte, hogy komplexet juttassunk ki ilyenkor, mert így elkerülhető a foszforhiány. Ezt követően a vetésváltás, az egyes műtrágyakezelések és a gyomirtás + tápanyagpótlás kombinációkkal folytatott kísérletek eredményeit mutatta be a hallgatóságnak.
A következő előadást Dr. Horváth József, a Talajerőgazdálkodás Kkt. tulajdonosa és vezetője tartotta meg, a cége által fejlesztett tanácsadási rendszerről beszélt röviden. Állítása szerint e rendszerrel a gazdálkodó a tápanyagra fordítható erőforrásait hatékonyan tudja felhasználni, mivel a javaslatban az egyes parcellákra, illetve az egész gazdaságra vonatkozóan hatékonysági sorrendet állíthat fel a gazda (parcellaszinten, az egyes kultúráknál a makroelemek tekintetében rámutatnak arra, hogy azt feltétlenül pótolni kell, illetve esetleges elhagyása nem jár túlzott kockázattal). A főbb kultúrák kapcsán kiemelte, hogy általában negatív mérleggel termesztjük őket, a kukoricánál a kálium hatására, cukorrépánál a PK igény kielégítésére hívta fel a jelenlévők figyelmét. Mondandójából a számomra legfontosabbakat az alábbiakban emelném ki: közel 500 ezer ha terület szaktanácsolása folyik a rendszerével, de olyan nem, amelynek a talajmintavétele számára ismeretlen körülmények között zajlik. A cégénél a mintavételt mérnök irányítja, elképzelhetetlen, hogy olyan tanácsadás folyjon, ahol a tanácsadó nem ismeri a területet, annak adottságait. Zömmel a dunántúli területeket vállalta, akár 40 évre visszamenőleg is rendelkezik adatokkal. A tápanyag-gazdálkodásban az 1990-es évek elejétől bekövetkező hanyatlás, majd beálló mélypont kapcsán korábban azzal a feltételezéssel élt, hogy az innen történő kiemelkedésre kb. 20 évre van szükség. Most úgy látja, hogy ennyi idő erre nem elég.
Továbbiakban Dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár (SZIE Mezőgazdaságtudományi Kar) és Lukács József FVM főtanácsos gondolatait hallgattuk meg.
A program következő részében került sor a tényleges fórumra, melyen a jelenlévők tehették fel kérdéseiket, szólhattak hozzá az elhangzottakhoz. A számomra legérdekesebb hozzászólásokat és válaszokat röviden az alábbiakban foglalom össze.
Elsőként egy kunszentmártoni gazdasági társaság képviselője kért szót. Rámutatott arra, hogy fejlett technológiával, technikával dolgoznak, a precíziós gazdálkodás hiányzó elemeit szándékukban áll beszerezni. Véleménye szerint képesek lennének a tápanyagterveket elkészíteni maguknak, szándékukban állt megvásárolni a TAKI-s szoftvert, de elutasították őket. Ezzel az a gond, hogy egy évben akár többször is át kell variálni a vetéstervet, az időjárás és piac nagyon összezavarhat mindent. Nincs módjuk rohangálni a kamarai tanácsadó után. Tarthatatlannak vélte azt is, hogy közpénzen (az ő adóforintját is ideértve) kifejlesztett rendszerhez nem férhet hozzá. Kérdése: miért nem teszik lehetővé, hogy a termelők is hozzáférjenek a rendszerhez? Dr. Németh Tamás találta magát érintettnek, válasza során utalt arra, hogy ez egy interaktív rendszer (folyamatos visszacsatolást igényel), ennek ellenére a felszólaló úrnak rendelkezésre fogják bocsátani, de finoman sugallta, hogy a használattal kapcsolatban vannak kétségei. A közpénzekkel kapcsolatban az állami pénzek jövőbeni elmaradását és a kutatók fennmaradásának igényét kapcsolta össze.
Dr. Nagy Bálint annak a véleményének adott hangot, hogy a közzétett vizsgálati eredmények nem szignifikánsak, addig nem fogadja el az eredményeket, amíg azt számításokkal alá nem támasztják. A talajtani adottságok (kémhatás, fizikai féleség) beépítését hiányolta. A precíziós gazdálkodás kapcsán is a talajtani heterogenitást, a fiziológia vizsgálatának hiányát emelte ki. Kérdést tett fel a tekintetben, hogy valaki meg tudja-e válaszolni, hogy a növény mit vesz fel? E kérdése költői kérdésnek bizonyult. Az előzőekre Nagy Lajos a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségekkel érvelt, lévén a talajtani különbségek kiaknázására épít a rendszer, vagyis nem egyformára akarják tölteni az adott táblát. Azon táblarészt, amelyik 6 t/ha kukoricára képes, ott azon a szinten, amelyik 12 t/ha termésre képes, azt ezen a szinten kell ellátni tápanyagokkal.
A hallgatóság soraiból érkező következő kérdés a talajéletre, az elhangzottak szerint annak hiányára irányult. Észrevétele szerint mindenki műtrágyázásról, élettelen dolgokról beszélt. A talaj élő rendszer, mikroorganizmusokról, a talajéletre ható beavatkozásokról nem esett szó. Ennek kapcsán Dr. Pálmai Ottó (Fejér megyei NTSZ igazgató) annak a véleményének adott hangot, hogy valóban élő rendszer, de el kell oszlatni azt a téves nézetet, hogy ilyen készítményekkel hathatósan be lehet avatkozni. Pár 10 liter készítménytől nem lesz több tápanyagtartalma a talajnak, pár kg P és K mobilizálást el lehet érni, de az is a meglévő tápanyagtőke felhasználását jelenti. A nitrogén kapcsán kicsit nagyobb hatást lehet elérni.
A fórum szünetében a tápanyag utánpótlás különböző anyagait, készítményeit forgalmazó, illetve gyártó cégek (a teljesség igénye nélkül: IKR Zrt., Magyar Kwizda Kft., Scotts Europe B.V., Fitohorm Kft, stb.) termékeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
A fórumot érdekesnek és értékesnek találtam. A felszólalók közül többen jelezték, hogy ilyen nagy létszámban az utóbbi időkben tápanyagos témában nem gyűlt össze szakmabeli. Ez adhat némi bizakodásra okot, legalábbis a téren, hogy a méltatlan helyen kezelt szakterület egyre nagyobb figyelmet kap a gazdálkodás, a gazdálkodók mindennapjaiban is. Nyilvánvalóan nem feledve azt a tényt, hogy az érdeklődés fokozódását külső inger, az NVT agrár-környezetgazdálkodás intézkedése nagymértékben indukálta.
Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó