A munkaügyi ellenőrzés területei, ahol a leggyakrabban találhatók szabálytalanságok
1./ A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűsége, a kötelező tartalmi elemek megléte
A munkavállaló írásbeli szerződés vagy alkalmi munkavállalói könyv nélküli foglalkoztatása.
További hiányosság, hogy a szerződés nem tartalmazza a tv-ben előírt kötelező tartalmi elemeket: munkavállaló személyi alapbére, munkakör, ill. munkavégzés helye.
A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a dolgozót:
Munkaköri feladatairól,
A munkarendről,
A munkabér egyéb elemeiről,
A bérfizetés napjáról, a rendes szabadság mértékéről, kiadásáról,
A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól.
A felsorolt adatokat nem kell munkaszerződésbe foglalni, a munkáltató jogosult egyoldalúan megállapítani és módosítani, természetesen a törvényi előírások figyelembevételével.
2./ A munkaviszony létesítésével, megszűnésével illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek.
A foglalkoztató az adóazonosító számának közlésével köteles bejelenteni az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak a munkavállaló személyi adatait, a tb jogviszony kezdetét, heti munkaidejét. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, valamint a magán nyugdíjpénztárnak előírt nyomtatványon történő bevallással kell bejelenteni a biztosítottat.
2007. január 1-től megszűnik az EMMA /Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis/, bejelentési kötelezettsége sem lesz a munkáltatónak a munkaviszony létrejöttéről és megszűnéséről.
3./ A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége
A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállaló munkaidejével, szabadságának kiadásával és egyéb munkaidővel kapcsolatos adatokat. A nyilvántartáshoz jelenléti ívet vagy a munkaidő megállapítását egyértelműen bizonyító megoldást kell alkalmazni.
4./ Az egyenlő bánásmód követelménye
A 2003. évi CXXV. Tv nevesíti azokat az eseteket, melyekben ügyelni kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartására. Így például
a munkához való hozzájutásban,
a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben,
a foglalkoztatási jogviszony létesítésében és megszüntetésében,
a munkabér megállapításában és biztosításában,
a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során.
A munkaviszonnyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között: nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, anyaságuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói
érdekképviseleti tagságuk vagy tevékenységük, részmunkaidős foglalkoztatásuk, munkaviszonyuk határozott időtartama, stb. Lehetséges azonban az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, ha a munka jellege vagy természete indokolja.
5./ A nők, fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok
E körbe tartoznak a terhes nőkre vonatkozó szabályok, mely szerint a nőt a terhesség megállapításától gyermeke egy éves koráig állapotának eü szempontból megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, vagy a munkafeltételeket megfelelően módosítani. /Pl. nem kötelezhető munkahelyen kívüli munkavégzésre, ill. gyermeke egyéves koráig rendkívüli munkavégzésre/.
Munkaviszonyt önállóan a 16. életévét betöltött személy létesíthet. 15 éves kortól csak a törvényes képviselő hozzájárulásával, csak az iskolai szünet alatt lehet munkaviszonyt létesíteni.
A 18. életévét be nem töltött munkavállaló fiatal munkavállalónak minősül, akinek napi munkaideje nem lehet több nyolc óránál. Nem kötelezhető túlmunkára, éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre, készenlétre.
A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni.
6./ A munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre és a szabadságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések
Szabálytalan gyakorlat, hogy a munkavállalók változó napi munkaidőben dolgoznak és ezt a munkáltató csak szóban közli, írásban nem rögzíti. Ezért a munkaidő beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és kifizetése elmarad.
Hasonló a probléma a munkaidőkeret alkalmazásával is, a munkáltatók gyakran hivatkoznak alkalmazására, azonban a munkavállalókkal írásban nem közölték.
A szabadság kiadásánál a szabálytalanságok a munkaviszony megszűnésekor tapasztalhatók, ugyanis nem adják ki, ill. nem fizetik ki a ledolgozott időre járó szabadságot.
7./ Jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, illetve a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések.
A kötelező legkisebb munkabért (minimálbért) évente jogszabály rögzíti. Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató ennél kevesebbet nem fizethet. A munkabér összege magában foglalja a pótlékokat is, melyek a túlmunkáért, a távollét esetén illetve állásidőre megilletik a munkavállalót. A munkabért, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. A munkabérről írásos elszámolást kell adni, melyből megállapítható a kiszámítás helyessége és a levonások jogcíme.
8./ A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolások kiállítására, elszámolások elkészítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések.
A munka törvénykönyve konkrétan meghatározza, hogy a munkaviszony megszűnésekor milyen igazolásokat kell kiadni.
Az igazolásnak a munkavállaló személyes adatain kívül tartalmaznia kell a taj számot, a munkaviszonyban eltöltött idő tartamát, a munkabérből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás összegét és jogosultját. Igazolni kell továbbá, ha a munkabért tartozás nem terheli, valamint a munkavállaló által a megszűnés évében igénybevett betegszabadság időtartamát.
Ki kell adni még a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolást, a szja és tb igazolást.
9./ A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló rendelkezések.
Külföldi állampolgárt a jogszabályban meghatározott kivétellel csak munkavállalási engedéllyel lehet foglalkoztatni, melyet a foglalkoztatónak kell kérnie az illetékes Munkaügyi Hivataltól. A kérelemben foglaltaknak összhangban kell lennie a későbbi munkaszerződésben szereplő adatokkal, a munkavállalási engedély ugyanis meghatározott munkakörre, munkavégzési helyre és időre szól. Eltérő foglalkoztatás esetén engedély nélküli foglalkoztatás valósul meg, mely szankciókat von maga után. Nem fogadható el a továbbfoglalkoztatás azzal az indokkal, hogy a munkavállalási engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmet már beadták a hatósághoz, ill. a meghosszabbítás már folyamatban van.
10./ Munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó szabályok
A munkanélküliek ellátásáról és a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 2001. évi IV. tv. határozza meg a munkanélküli-ellátás melletti foglalkoztatás lehetséges eseteit. Ennek értelmében az álláskeresési segélyben részesülő alkalmi munkavállalói könyvvel folytathat kereső tevékenységet. Az álláskeresési járadékban részesülő kereső tevékenységet nem folytathat.
Általános tapasztalatok szerint a mezőgazdaság területén szinte minden területen találnak szabálytalanságot a felügyelők. A leggyakoribb esetek:
Pusztainé Sümeghy Valéria
NVT tanácsadó