Kukoricatermesztés jövedelmezőségének összehasonlító elemzése a 2004. és 2005. gazdasági év viszonylatában

A cikk alapjául ügyfélkörömbe tartozó Vas János családi gazdálkodóval folytatott interjú szolgált. A cikk megjelenését megelőzően előzetes jóváhagyását adta a személyes jellegű adatok megjelentetéséhez.

A közös vetés- és pénzügyi tervezésből kifolyólag gazdálkodási értelemben vett családi gazdaságként működnek. Fiaival közösen használt gépállományuk gépszövetkezetként funkcionál. Hangsúlyosan csak a növénytermesztési ágazatban illetve a szolgáltatási szektorban vállalnak szerepet; állattartással, állattenyésztéssel, erdészeti és egyéb mezőgazdasági melléktevékenységgel nem foglalkoznak. Az általuk művelt szántóföldi területek a 2005-ös esztendőben elérték a 480 ha-os összterületet. A termőföldek mintegy 10%-a saját tulajdonú, 90%-a bérlemény.         

A területi adatból, és a gépparkjukban bemutatott erőgépek számából illetve teljesítményükből kitűnt, hogy a területegységre jutó teljesítményérték alacsony. Az alulgépesítettség az utóbbi két évben történő mintegy 250 ha-os földterület növekedésnek tudható be. Elmondása szerint a 2004-es és 2005-ös csapadékos években a talajmunkák 3-4 hetes késéssel fejeződtek be. A megoldás mindenképpen egy -a közeljövőben megvalósuló beruházás keretén belül- nagy teljesítményű traktor vásárlása lesz.

A termesztett növények köre a sok éves termesztési tapasztalat alapján a helyi termőhelyi adottságoknak megfelelően került kialakításra. A belső-somogyi területekre jellemzően a következő kultúrnövényeket vonták termesztésbe:

• kukorica
• búza
• őszi árpa
• triticale
• őszi káposztarepce
• olajretek

Lehetőségeikhez képest (mind pénzügyi, mind gépi eszközállomány tekintetében) próbálkoztak olyan növények termesztésével, melyek nem kimondottan e termőhelyi viszonyok között mutatják meg termőpotenciáljuk maximumát (napraforgó), illetve intenzívebb növényvédelmet, szigorúbb technológiai fegyelmet igényelnek a gazdától (vetőmagtermesztés). Hozzátette, több- kevesebb sikerrel.

A pénzügyi tervezésnél a termesztett növények vegetációs időszaka előtt sajnos nem kalkulálhattak garantált értékesítési árral (EU intervenció egyelőre még döcög, logisztikai problémák miatt  6 hónapig a gazda a raktárablakból nézi a pénzét). Nem ismerik adott termésszinten azt az árbevételt, ami alapján a költségeiket „szét tudnák osztani”.

Elmondása szerint, meg kell határozniuk a termesztés nagy biztonsággal előre kiszámítható műveleti költségein kívül (talajművelési elemek, betakarítás,..), azt a pótlólagos termésnövelő (talajmeszezés kőporozás, extra műtrágyadózis, mikroelemtrágyázás,..) eljárást, mely a legnagyobb mértékben lendít a jövedelmezőségen (szűk keresztmetszet). Az értékesítési ár ismerete nélkül, a költséghatékonyságot szem előtt tartva, az országos talajművelési-, műtrágyázási-, talajjavítási-, fajtakísérletekre alapozva próbálják meghúzni azt a vonalat mikor az 1 áregységnyi pótlólagosan hozzáadott input többlet 1 egységnyi árbevétel-többletet eredményez. Ez az a pont, mely után a hozzáadott input már nem produkálja az általa bevitt érték 100%-át. Tehát a céljuk nem a hozam vagy árbevétel maximalizálása, hanem a jövedelmezőség maximalizálása. A földtermékenység is egy input tétel, mely egy különös modifikátor szerepet tölt be.

A nagyatádi kistérség táj- és talajjellegéből adódóan hagyományos kukoricatermesztő vidék. A kukorica mind vetésterületét, mind jövedelmezőségét tekintve -az őszi káposztarepcével karöltve- a gazdaság vezérnövénye, ami az alábbi tényezőknek köszönhető:

• termesztéstechnológiája jól ismert
• növényvédelme, betakarítása jól időzíthető
• az új fajták stressztűrő képessége kiváló
• jól tolerálja a talajművelési hibákat
• termesztési kockázata minimális, nincs szemkipergés mint pl. repcénél
• 2 évig engedélyezett a monokultúrás termesztése (AKG előírás)
• a többi gabonanövényhez képest a hektárra vetített árbevétele a legmagasabb
• a befektetett tőke megtérülési ideje viszonylag rövid (április-október)

kukoricatermesztés önköltségszámítása (Ft/ha) 2004.

Anyagköltségek / forrásaik	Input/Output oldal piaci szereplője integrátori (termeltetői) finanszírozás („zöld hitel”)* (Ft)	Input oldal piaci szereplője (vetőmag értékesítő cégtől direktbeszerzés) („zöld hitel”)* (Ft)	Saját tőke (Ft)
Vetőmag**(Furio Sumo, Occitan, Alpha)		20.000
Műtrágya (Pétisó 27% N)	23.500
Növényvédőszer** (Merlin SC 480+Guardian Max, Motivell Turbo D)			10.700
Műveleti költségek	Saját géppel*** (Ft)	Bérmunkával (Ft)
Szántás 32 cm mélységben	3.720
Könnyűtárcsázás	1.395
Műtrágyaszórás	1.085
Vetőágykészítés kombinátorral	1.395
Vetés	930
Gyomirtó permetezés	1.085
Kombájnolás		14.000
Szállítás	1.500	4.400
Szárítóüzemi költségek               ( rostálás, szárítás)		35.000
Egyéb költségek****	5.800
Földbérletidíj	16.500
Összesen:	141.010

* a tételek árai a futamidő kamatértékét is magukban foglalják

** a tételeknél súlyozott átlagárak szerepelnek

*** az erőgép ha-kénti gázolajfogyasztása X jövedéki adórésszel csökkentett gázolajár (155 Ft)

**** a ha-ra vetített fogyóeszköz költség, lízingdíjak és vadvédelem költségei

kukoricatermesztés 1 ha-ra eső árbevétele 2004.

Értékesítés nettó árbevétele*,** (Ft)	173.900
Földalapú támogatás (EU fin. „saps”+hazai „top-up”) (Ft)	33.000
Vadkártérítés (Ft)	1.650
Összesen:	208.550

*2004. áprilisi, júliusi lekötések súlyozott átlaga kompenzációs felár nélkül

 (kockázati porlasztás)

** 7,4 t/ha átlagtermés mellett

208.550-141.010

2004. év kukoricatermesztés (adózás előtti) árbevétel-arányos eredmény:      208.550       = 32,38 %

Az önköltség-számítási és árbevétel táblázatokban ÁFA-val csupaszított értékek szerepelnek. A hektárköltség a vetőmag esetében az egyes vetőmag fajták vetésterület-arányos súlyozott átlagával került meghatározásra. A növényvédőszerek esetében részben hasonló megoldással (alapkezelt területek pre-emergens, felülkezelt post-emergens szerek bontásában) azzal a különbséggel, hogy egy belső átlagárat is kellett számolni az alapkezelő szerkombináció esetében. A gázolaj felhasználásnál 1 ha területre 90 l gázolaj jövedéki tartamnak a visszaigénylésére nyílik lehetőség. Mivel az 1 ha-ra vetített összes gázolajfogyasztás nem érte el ezt a szintet, a jövedéki részt sem a költség, sem a bevételi oldalon nem szerepeltettem. Egyéb költségek tekintetében az amortizáció nem került beszámításra könyveléstechnikai jellege miatt (nincs valós pénzmozgás mellette), csak adóalap csökkentő szerepet tulajdonítunk neki. Az értékesítési árbevételnél szintén súlyozott számtani átlagolás szerepel a lekötési mennyiségek és eladási árak vonatkozásában.

kukoricatermesztés önköltségszámítása (Ft/ha) 2005.

Anyagköltségek / forrásaik	Input/Output oldal piaci szereplője integrátori (termeltetői) finanszírozás („zöld hitel”)* Ft	Input oldal piaci szereplője (vetőmag értékesítő cégtől direktbeszerzés) („zöld hitel”)* Ft	Saját tőke Ft
Vetőmag**(Furio Sumo, Occitan, Alpha)		22.000
Műtrágya (Pétisó 27% N)	26.500
Növényvédőszer** (Merlin SC 480+Guardian Max, Motivell Turbo D)			11.500
Műveleti költségek	Saját géppel*** (Ft)	Bérmunkával (Ft)
Szántás 32 cm mélységben	4.200
Könnyűtárcsázás	1.575
Műtrágyaszórás	1.225
Vetőágykészítés kombinátorral	1.575
Vetés	1.050
Gyomirtó permetezés	1.225
Kombájnolás		16.000
Szállítás	1.700	5.000
Szárítóüzemi költségek               ( rostálás, szárítás)		41.000
Egyéb költségek****	6.100
Földbérleti díj	19.000
Összesen:	159.650

* a tételek árai a futamidő kamatértékét is magukban foglalják

** a tételeknél súlyozott átlagárak szerepelnek

*** az erőgép ha-kénti gázolajfogyasztása X jövedéki adórésszel csökkentett gázolajár ( 175 Ft)

**** a ha-ra vetített fogyóeszköz költség , lízingdíjak és vadvédelem költségei

kukoricatermesztés 1 ha-ra eső árbevétele 2005.

Értékesítés nettó árbevétele*(Ft)	172.200
Földalapú támogatás (EU fin. „SAPS”+hazai „top-up”) (Ft)	38.000
Vadkártérítés (Ft)	3.500
Összesen:	213.700

*2005. áprilisi, júliusi és októberi lekötések súlyozott átlaga kompenzációs felár nélkül

 (kockázati porlasztás)

213.700-159.650

2005 év kukoricatermesztés (adózás előtti) árbevétel-arányos eredmény: 213.700                   = 25,29 %

A jövedelmezőség 7,09 %-ot esett a gazdaságban. A kapott érték természetesen abszolútértéket fejez ki, hiszen a 2005. év terméstöbblete tompítja, ellenben a pénz vásárlóerejének romlása (infláció) növeli a különbséget.

A jövedelmezőség reálértékre történő átszámításánál a 2005. évet tekintettük bázisévnek feltételezve az infláció esetében a 6%-os jegybanki alapkamatot, valamint a két év vonatkozásában az azonos termésátlagokat:

A jövedelmezőség reálértékre történő átszámítása

	2004.	2005. (bázisév)
Átlagtermés (t/ha)	8,2	8,2
Értékesítési ár (Ft/t)	23.500	21.000
Képlet	(227.350-141.010)x 1,06/ 227.350 (nettó árbev.- összköltség) x inflációsráta / nettó árbev.	213.700-159.650 /213.700  (nettó árbev.- összköltség) / nettó árbev.
Jövedelmezőség	40,26%	25,29 %

Tehát a reálértéken számolt jövedelmezőség romlása 14,97 % ~ 15%

A jövedelmezőség romlásához nagymértékben hozzájárult az energia-, valamint az input tételek költségeinek ugrásszerű emelkedése, valamint a takarmánykukorica értékesítési árának (piaci viszonyok melletti) csökkenése. Ez a folyamat prognosztizálható a 2006. esztendőre is.

A gazdasági elemzéshez az adatokat Vas János gazdálkodó szolgáltatta .

Nagyatád, 2006.07.18.

                                                                                              Vajda László

                                                                                              NVT tanácsadó