Az energiafűvek fehasználásának lehetséges területei

A  energiafüvet az utóbbi évtizedben folytatott kísérletek eredményei, illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján ipari fűnek is nevezhetnénk, hiszen hasznosításának lehetséges területei az ipar számos ágazatát érinthetik.

1. Energetikai hasznosítás /szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú tüzelőanyag/

Az energiafű és származékai hagyományos és automatizált tűzelőberendezéseknél, hőhasznosítóknál, gáz és villamosenergia fogyasztóknál jelenthetnek perspektivikus megújuló energiaforrást.

Hasznosításának várható területei:

-      Lakások, középületek, mezőgazdasági épületek-építmények /növényházak,    üvegházak, fóliaházak, állattartó telepek, stb./ fűtése.

- A mezőgazdaság területén hűtőberendezések, terményszárítók üzemeltetése.

-  Fűgáz, illetve fűgázból /fermentációs eljárások, pirolízis/ villamosenergia termelése.

-  Bioalkohol előállítása /járműipar/.

1.1. A szilárd tüzelőanyag hasznosításának ajánlott formái:

A. Bálás betakarítás - bálás tüzelés

Speciálisan kialakított tüzelőberendezésekkel a bála jó hatásfokkal elégethető. Folyamatos üzemben a teljesítmény csak kis mértékben változtatható meg.

B. Bálás betakarítás - bontott, aprított anyagok tüzelése

A szecskázott termék önállóan vagy más hasonló méretű nyersanyaghoz keverve égethető el /pl. hőerőművek/.

C. Bálás betakarítás - brikett tüzelés

A biobrikett illetve a biopellet gyártás célja az, hogy az alapanyagot az energetikai hasznosításhoz komfortosabbá tegyük, továbbá, hogy olyan tüzelőanyagot hozzunk létre, amely a szénnél egyszerűbben, tisztábban kezelhető és tárolható, kénszegény és környezetbarát. Az energiafűből gyártott fűbrikettet a tömörítő présgép kötőanyag felhasználása nélkül állítja elő. Fontos követelmény, hogy az alapanyag nedvességtartalma ne haladja meg a 15-16 %-ot. Préselés során a rendszer által bevitt hő és a túlnyomásos vízgőz hatására megfelelő hatásidő alatt az alapanyag térfogata jelentősen csökken, a térfogati sűrűség pedig jelentősen nő úgy, hogy az alapanyag a kívánt alakú briketté alakul.

A fűbrikett fontosabb tulajdonságai a következők :

  - nagy fűtőérték: 17 MJ/kg,
  - brikettsűrűség: 1,29 kg/dm3
  - alacsony nedvességtartalom: 6,00 %
  - csekély hamutartalom: 3,80 %
  - tömörítési viszony: 6,97:1
  - átmérő: 75 mm
  - morzsolás: 0,6-1,0 %

A fűbrikett elégetése a brikett méretétől függően kandallóban illetve szilárd tüzelésű kályhákban lehetséges.

D. Bálás betakarítás - pellet tüzelés

A tüzelésre gyártott pellet 6-8 mm átmérőjű, 20-30 mm hosszúságú. Nagy nyomással, kötőanyag hozzáadása nélkül készül.
Az Európai Unióban /pl.: Németország, Ausztria, Svájc, Svédország/ nagy tömegben hasznosítják tüzelőanyagként. A pellet tüzelés Európában, Észak-Amerikában dinamikusan fejlődik. Pellet gyártására önálló cégek jöttek létre, melyek több millió tonna pelletet gyártanak és forgalmaznak évente.

1.2.. Biogáz termelése

A. Pirolízis eljárás

Az energiafű termikus bontása során a füvet hevítik, melyből éghető gázok szabadulnak fel. Az így képződött gáz hasznosítása többirányú lehet. Belsőégésű motorokkal hajtott generátorokkal elektromos áram termelhető, vagy a keletkezett gáz hőerőművekben közvetlenül elégethető.

B. Fermentációs eljárások

Ezekkel az eljárásokkal az energiafű zöldállapotban - tisztán, vagy szarvasmarha illetve hígtrágyával, szennyvízzel keverve használható biogáz előállítására. A keletkezett biogáz felhasználása széleskörű lehetőségeket kínál. A biogáz termelése során visszamaradt szervesanyag közvetlenül tápanyag utánpótlásra felhasználható /biotrágya/.

1.3. Bioalkohol előállítása

A járműipar egyre nagyobb figyelmet fordít a jövő üzemanyagaként számon tartott alkohol felé. Ezért folynak jelenleg is olyan vizsgálatok , melynek célja annak megállapítása, hogy az energiafű cukor és cellulóztartalmából milyen eljárással és eredménnyel lehet alkoholt /bioetanol/ gyártani.


2. Papíripari felhasználás

Az energiafűből készített izodimenziós lapok lapképző tulajdonságai kedvezőek.
Az energiafű ilyen irányú hasznosítása nagy kiterjedésű erdők megmentésére adna ésszerű alternatívát, illetve olyan területeken is lehetővé tenné a papíripar telepítését ahol erdők nincsenek.

3. Ipari rostanyagként történő hasznosítás

Az eddig alkalmazott technológiákkal a farostlemezzel egyenértékű fűrostlemezt lehet előállítani az energiafűből.

A farostlemezek illetve az eltérő alapanyag kombinációjú rost lemezek nagy felületek burkolásának /építőlemezek/, a bútoripar, az előregyártott faházak, a belső építészet és a járműipar nélkülözhetetlen alapanyagai.

4. Takarmányozási célú hasznosítás

Az energiafű első növedékének /első kaszálásának/ virágzás fenofázisában betakarított terméstömegét energetikai illetve ipari alapanyagként érdemes hasznosítani. A második, harmadik növedék /vízellátottságtól függően/ zöldsarjú termése ugyanakkor legeltetésre, széna-szenázs készítésére ajánlható.

5. Biológiai talajvédelem - talajjavítás

Jól tolerálja a szikes - szódás talajú termőhelyi adottságokat, kedveli a sós vizű vízállásos területeket, következésképpen e talajok rekultiválását, javítását is szolgálhatják. Nagy tömegű, 1,8-2,5 m mélyre hatoló gyökérzetet fejleszt, amely nemcsak a talaj fizikai tulajdonságait javítja, hanem jelentős mennyiségű szervesanyaggal /humusszal/ is gazdagítja. A gyenge termőképességű /5-15 Ak értékű/ talajokon végzett kísérleteink eredményei arra utalnak, hogy jól használható a szikes talajok mellett a homok talajok ésszerű hasznosítására, javítására is.

Összességében megállapítható, hogy az energiafű agronómiai, energetikai, ipari tulajdonságai az agroökológiai, környezetvédelmi, talajhasznosítási, energetikai és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével rendkívül előremutatóak.