ENERGIA UTÁNPÓTLÁS A MEZŐGAZDASÁGBÓL.
BIÓGÁZ, MINT ENERGIA-FORRÁS.
A fejlődés korai szakaszában az ember a természet ellen küzdött, ma viszont a természet
megőrzése és annak energia forrásainak saját célra történő felhasználása az egyik legfontosabb feladat.
Dél-Amerika nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeit „zöld olajmező”-ként emlegetik.
Magyarország mezőgazdasági potenciálját tekintve, Európa „zöld olajmező” kútfője lehet.
Biomassza a szervesanyag tartalmú melléktermékek és a teljes növényzet feldolgozásából
keletkezik.
A biomassza levegőtlen körülmények között történő erjesztése során keletkezik a biogáz. (metántartalmú gáz). Alapanyagként bármilyen szerves hulladék szóba jöhet, akár a teljes növény, mezőgazdasági (hígtrágya, növénymaradványok), feldolgozóipari ( konzervgyári, vágóhídi hulladék ) vagy települési ( ételmaradék, szennyvíziszap) egyaránt.
Az alapanyagok sokféleségéhez igazodva többféle eljárás jött létre, közös azonban az, hogy egy fermentorban (rothasztóban) szabályozott hőmérsékleten, anaerob viszonyok közt termelő baktériumok átlagosan 60% metántartalmú gázt termelnek, amit tisztítnak, tárolnak, majd hasznosítanak. A gázt hő vagy villamos áram előállítására használhatják, gyakran a kettő kombinációjára is.
A folyamat ártalmatlanítja a bevitt hulladékokat és értékes, kierjedt szerves trágyát termel.
A biogáz metántartalmát 100 százalékban lehet hasznosítani. A biogáz nagyteljesítményű
gázmotorok meghajtására alkalmas, amelyek generátorokon keresztül elektromos áramot termelnek. Az így elő állított „zöldáram” minden esetben piac- képes árú. A motor hűtővizében, a kipufogógázban távozó hulladékhő visszanyerésével (kapcsolt energiaelőállítás) közvetlen fűtés megoldható. Még teljesebb az energia kihasználása, ha a szezonális hőigény eltéréseit is figyelembe vesszük és a hulladékhőt abszorpciós hűtőgéppel hűtésre, használjuk. Ily módon például feldolgozóüzemek, hűtőházak, illetve kórházak, közintézmények hűtési igényei elégíthetők ki.
A további felhasználási módokhoz pótlólagos tisztítás is szükséges, azaz a biogáz CO2 – tartalmát el kell távolítani, hogy metántartalmát feldúsítva, földgázminőségűvé tegyük. Ily módon már a földgázhálózatba is betáplálható, ami országos méretekben importfüggőségünk csökkentésére is alkalmas.
A másodgenerációs tisztított, biogáz („bio-földgáz”, „bio-metán”) sűrítve, folyékony halmazállapotban, közlekedés céljaira, hajtóanyagként is felhasználható.
Értékes mellékterméke a folyamatnak a keletkező „biotrágya”. Ez hatékonyabb talajjavító szer, mint a kezeletlen trágya, mert jobb szén-nitrogén aránnyal rendelkezik, így a növények könnyebben felvehetik a nitrogént. A biotrágya (hígtrágya-öntözéssel) közvetlenül felhordható a növényekre a növekedési szakaszban is.
További hasznosítható terméke az eljárásnak a biogáz mintegy 30-40 százaléknyi CO2 tartalma. Ha ezt a gáztisztítás során leválasztják, üvegházak széndioxid trágyázására is használható.
A termelők részéről a felismerés szükséges, hogy ez az eljárás jó és hasznos.
Nagyobb gazdaságok önállóan is beruházhatnak biogáztelep létesítésébe, kisebbek pedig egymással szövetkezve.
EU-ban nagyon elterjedt technológia a biogáz termelés, szinte minden térség rendelkezik
ilyen üzemekkel.
Magyarországon a nagy állattenyésztő telepek trágya kezelése, tárolása az unió-s elvárásoknak, nagy többségben nem felelnek meg. Tehát mindenképpen szükséges a beruházás, biogáz üzem telepítésével, ezt a problémát is kezelni lehet.
Intenzív növénytermesztésre kevésbé alkalmas területek, energia növények termesztésére
kiválóan alkalmasak.
Térségünkben több nagy állat létszámmal rendelkező gazdaság, tervezi biogáz üzem telepítését.
Nagy László
AKG szaktanácsadó