129. Pusztainé Sümeghy Valéria: A kölcsönös megfeleltetési rendszer javítása /III./

128. Pusztainé Sümeghy Valéria: A direkt értékesítés jövője és lehetőségei az átalakuló mezőgazdasági piacokon /összefoglaló mosonmagyaróvári konferenciáról/

127. Pusztainé Sümeghy Valéria: Észrevételek a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásával kapcsolatban /II./

126. Pusztainé Sümeghy Valéria: Kölcsönös megfeleltetési rendszer uniós szinten

125. Patarcsity Tamás: A cink szerepe a kukoricatermesztésben,

124. Patarcsity Tamás:A réz szerepe a búzatermesztésben,

123. Patarcsity Tamás:A vas szerepe a szőlőtermesztésben

122. Bojsza Attila: Csillagfürt,

121. Bojsza Attila:Lóbab,

120. Bojsza Attila:Lucerna,

119. Bojsza Attila:Szarvaskerep,

118. Bojsza Attila:Vöröshere

117. Kovácsné Buzás Katalin: A Közös Agrárpolitika reformja,

116. Kovácsné Buzás Katalin:A kölcsönös megfeleltetés

115. Urbán Judit: „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” intézkedés tapasztalatai

114. Dr. Kiss István: ATÖSZ – DMSZSZ együttműködés

113. Szabó László: Pályázati lehetőségek állattartó telepek korszerűsítésére

112. Patarcsity Tamás: Gépesítési fórum II, avagy a támogatások elszámolása kapcsán elhangzottak összefoglalója

111. Patarcsity Tamás: Rövid beszámoló a gépesítés jövője, a jövő gépesítése című fórumról

110. Magyarné Kovács Edit: A tervezett Natura 2000 támogatási rendszer

109. Dr. Halmágyi Tiborné: Főbb pályázati, támogatási lehetőségek ismertetése

108. Mihályka Gyula: Ültetvény szaktanácsadási rendszerek Európában

107. Magyarné Kovács Edit: Badacsonyban hallottak az AKG jövőjéről…

106. Mihályka Gyula: Karcsú orsó koronaforma kialakítása és metszése

106. Mihályka Gyula: Az enyhe tél következménye a magas mezei pocok létszám

105. Brumár Katalin - Ökrös Imre: Az Ö & B Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Szolgáltató Szövetkezet
2006. évi szaktanácsadói tevékenységének bemutatása

104. Nagy László: BIOGÁZ ÜZEM AUSZTRIÁBAN

103.Magyarné Kovács Edit: Talajvizsgálatokról gazdálkodóknak

102. Magyarné Kovács Edit: NITRÁTÉRZÉKENY TERÜLETEN GAZDÁLKODÓK FIGYELEM!

101. Pusztainé Sümeghy Valéria: Őstermelők biztosítási jogviszonya, járulékfizetési kötelezettsége

100. Galántai Fekete Zoltán: MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI MELLÉKTERMÉKEKHŐTERMELÉSRE TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

99. Somogyi Lajos: 1. Rendelet az agrárkárok enyhítéséről 2.Szakmai kiállítás (Szőlészet és Pincészet, Budapest 2007) 3. Szőlőtelepítők, figyelem!

98. Zagyi Andrásné: Pénzben? Természetben !!!

97. Magyarné Kovács Edit: Agrárkár-enyhítési rendszer

96. Nyári László: Koronaalakító metszés és ágnyesés erdészeti kultúrákban (pdf)

95. Dani Viktória: AZ ALMA BETAKARÍTÁS TAPASZTALATAI

94. Dani Viktória: AZ ALMA NÖVÉNYVÉDELMÉRÕL

93. Dani Viktória: AZ ALMA FÕBB KÓROKOZÓI

92. Dani Viktória: AZ ALMA FÕBB KÁROSÍTÓI I.

92. Dani Viktória: AZ ALMA FÕBB KÁROSÍTÓI II.

91. Malya Jánosné: Mustár másodvetés tapasztalatai

90. Malya Jánosné: Õstermelõk biztosítási kötelezettségének bejelentése

89. Galántai Fekete Zoltán: ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK A MEZÕGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÁS
EREDMÉNYES MÛKÖDÉSÉHEZ

Észrevételeit küldje el <<ITT>> kérésére közzétesszük!

88. Galántai Fekete Zoltán: Agrár támogatások 2007. évben, számokban

87. Pusztainé Sümeghy Valéria: Hulladékgazdálkodás és nyilvántartási kötelezettség jogi szabályozása

86. Pusztainé Sümeghy Valéria:

Projekt és Kistérségi Fejlesztési Irodák létrehozása. 2006.12.15.-Zalaszentgrót-Ficsor Ádám államtitkár tájékoztatója

85. Pusztainé Sümeghy Valéria: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv IV. tengelye:

84. Pusztainé Sümeghy Valéria: A munkaügyi ellenõrzés területei, ahol a leggyakrabban találhatók szabálytalanságok

83. Pusztainé Sümeghy Valéria: Munkaügyi ellenõrzésre vonatkozó legfontosabb szabályok, szankciók

82. Patarcsity Tamás: A monokultúráról szakmai szempontok alapján

81. Patarcsity Tamás: A monokultúra fogalmának anomáliái

80. Eckert József: Integrált ültetvény növényvédő szer használata I.

79. Eckert József: Integrált ültetvény növényvédő szer használata II.

78. Eckert József: Integrált ültetvény növényvédő szer használata III.

77. Eckert József: Integrált ültetvény növényvédő szer használata IV.

76. Eckert József: Integrált ültetvény növényvédő szer használata V.

75. ÉRDEKES: CIKK

74. Vajda László:Az energiafüvek fehasználásának lehetséges területei

A mûholdas területmérés

73. Bojsza Attila: 1. Baltacim 2. Somkóró 3. Bíborhere

72. Jilling Tibor: Az ökológiai gazdálkodásról

71. Bojsza Attila: 1. ETT területek veszélyeztetett madarai 1.rész

2. ETT területek veszélyeztetett madarai 2.rész

70. Deák László: A GABONAFÉLÉK TERMELÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI

Olajos növények (napraforgó és repce) termesztésének gazdasági kérdései 2006-ban

69. Vajda László: Kukoricabetakarítás után , tavaszi vetés elõtt

68. Deák László: A GABONAFÉLÉK TERMELÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI(búza, árpa)

A GABONAFÉLÉK TERMELÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI(kukorica, hibridkukorica)

67. Zagyi Andrásné: Biofûszer-és gyógynövény piac az AVOP pályázatok tükrében

66. Mihályka Gyula: Almatermesztési kiállítás Bolzánóban

65. Patarcsity Tamás: Beszámoló a ” Növénytáplálás másképpen” címû országos fórumról

64. Ignácz Zoltán: Tápanyag-gazdálkodásról mindenkinek

Erdõtelepítésrõl és a várható változásokról

63. Mihályka Gyula: Fontos feladatok az integrált almaültetvényekben a betakarítást követõen.

62. Vajda László: A direktvetéses technológia elõnyei

61. Ignácz Zoltán: Tápanyag-gazdálkodás az Agrár környezetgazdálkodási programokban

60. Szabó László: Agrár-környezetgazdálkodási tanácsadás eredményei Zalaszentgrót térségében

59. Dr. Nyári László:

1. szám "Agrár-erdészeti jegyzetek"

2. szám "Agrár-erdészeti jegyzetek"

3. szám "Agrár-erdészeti jegyzetek"

4. szám "Agrár-erdészeti jegyzetek"

58. Nagy László: ENERGIA UTÁNPÓTLÁS A MEZÕGAZDASÁGBÓL. BIÓGÁZ, MINT ENERGIA-FORRÁS.

57. Nagy László: Agrár- környezet és kedvezõtlen adottságú területen gazdálkodók figyelem felhívása.

56. Brumár Katalin-Ökrös Imre: Ismét az agrár-környezetgazdálkodásról…

55. Somogyi Lajos és Kovácsné Búzás Katalin: Tanácskozás az új NVT-ről (2006. szeptember 6-án)

54. Patarcsity Tamás: AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE I. RÉSZ.

AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE II. RÉSZ.

53. Nagy László: Energia utánpótlás a mezõgazdaságból 2. rész Bioetanol a benzin kiváltására

52. Nagy László: Energia utánpótlás a mezõgazdaságból 1. rész Biodízel mint a gépjármûvek hajtó-, illetve kenõanyaga.

51. Brumár Katalin és Ökrös Imre AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV Társadalmi egyeztetése Derecske 2006. 08. 25. 16, 00 óra

51. Nagy László: AGRÁRKÖRNYEZET GAZDÁLKODÓK! TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSE KÖTELEZÕ!

50. Zagyi Andrásné: Tájékoztató az új adó és társadalombiztosítási változásokról

49. Mihályka Gyula: Kalcium pótlás fontossága és lehetőségei (almásoknak)

48. Nagy László: Energia utánpótlás a mezõgazdaságból

47. Magyarné Kovács Edit: Tarlóvetésű zöldtrágyázásról

46. Dr. Kiss István: A szaktanácsadásról…

45. Vajda László: Kukoricatermesztés jövedelmezõségének összehasonlító elemzése a 2004. és 2005. gazdasági év viszonylatában.

43-44. Brumar Katalin-Ökrös Imre: Ismét az agrár-környezetgazdálkodásról…

A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrõl ...

42. Mihályka Gyula: Integrált intenzív almatermesztési technológia idõszerû feladatai

41. Szi Márton László: A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében megvalósuló agrár – környezetgazdálkodási célprogram és a talajkímélõ földmûvelés illeszkedése

40. Magyarné Kovács Edit Tanácsok AKG gazdálkodóknak

39. Magyarné Kovács Edit: Zala megye jellemzõ talajtípusainak káliummegkötõ képessége

TOXIKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS FELTÉTEL RENDSZER
A PESZTICID KÉSZÍTMÉNYEK FORGALMI KATEGÓRIÁBA SOROLÁSÁRA,
AZ EMBER EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME

38. Brumár Katalin-Ökrös Imre Ismét az agrár-környezetgazdálkodásról, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrõl (5)

37. Magyarné Kovács Edit Körtefavarasodás /Venturia pirina/ tünetei, biológiája, elõrejelzése

36. Faragó Endre: A perspektivikus TOP szilva-fajtasor bemutatása

35. Ökrös Imre: Ismét az agrár-környezetgazdálkodásról, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrõl…(3)

Bogyósgyümölcsûek ökológiai igénye, talaj- és tápanyagszükséglete
M. Deák Szilvia

34. Ökrös Imre: Ismét az agrár-környezetgazdálkodásról, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrõl (2)

33. Faragó Endre: Gondolatok a kecskeméti gazdatalálkozóról

32. Galántai Fekete Zoltán: A HELYES GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELÕÍRÁSAINAK MEGFELELÕ GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ vezetése, és annak gyakorlati tapasztalatai

31. Hetesi Antal: Az EU új támogatási rendszere a 2007-2013 közötti idõszkra (ppt. vetítés) 1.rész, 2.rész,

30. Ökrös Imre: Az agrár-környezetgazdálkodásról…

29. Szi Márton László: ORIENTÁLÓ GONDOLATOK SZÕLÕTERMESZTÕKNEK

28. Nagy Gábor: Két dudás egy csárdában?

27. Poós Ferenc: EMVA (Egységesített Vidékfejlesztési Alap) az EU új vidékfejlesztési politikájának megvalósításáért

26. Tóth Tamás: Év végi számadás a mezõgazdaságban

25. Berecz Attila: Az Európai Unió Agrár-környezetgazdálkodásáról általánosan

24. Dr. Kiss István: Tanácsadók a vidékért

23. Somogyi Lajos: Az NVT a Somlói Borvidéken

22. Király László: Aktualitások a baromfi ágazat 2005-2006 évi támogatási rendszerében

21. József László: Birtokfejlesztési hitel

20. Gál Miklós: A mezõgazdasági termelõk segítése támogatási kérdésekben

19. Faragó Endre: A támogatások margójára

18. Eckert József: Növényvédelem, A 107/2005. (XI. 24.) FVM rendelet okozta változás az integrált gyümölcstermesztésben felhasználható szer hatóanyagokban.

16-17. Kovács Zoltán: 1. Bio szõlõtermesztés és borkészítés 2. Segítség a gazdálkodóknak

15. Tóth Rudolf: Energianövények a mezõgazdaságban

14.Macsó Gabriella: Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai elõírásoknak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénylésérõl

13. Diós Lajos: Új Kezdeményezés a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Tanácsadás

12. Kovácsné Buzás Katalin: Az integrált gyümölcstermesztés alapjai

11. Pusztainé Sümeghy Valéria: AVOP LEADER + INTÉZKEDÉS – MÁSODIK PÁLYÁZATI FORDULÓ

8-10. Mészáros György: AZ ÁLLATTARTÁSBAN KELETKEZÕ SZENNYEZÕ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK HATÁSA A TALAJRA, AZ ÉLÕVIZEKRE ÉS A LEVEGÕRE

A KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENTÉSI LEHETÕSÉGEI

KÖRNYEZETKÍMÉLÕ SZERVES TRÁGYA KIJUTTATÁS

7. Herczeg Lajos: A szõlõ metszése és a rügyvizsgálat

6. Szi Márton László: A Balaton üdülőkörzetében is élénk érdeklődéssel várták a szőlőterületek kivágásához kapcsolódó támogatást

5. Balogh Bálint: VIDÉKFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN

4. Dr. Halmágyi Tiborné: A trágyatárolás levegõkörnyezetre gyakorolt hatása

3. Zagyi Andrásné: Tokaj-hegyalján –ugyan úgy, mint az ország más területein is- sokan várták a szoloterületek kivágásához kapcsolódó támogatást.

2. Ökrös Imre: Decemberben, Debrecenben Regionális Agrárfórum 2005. december 16.

1. Hetesi Antal: A jelenleg elérhetõ pályázatos és igényléssel elnyerhetõ agrár- és vidékfejlesztési támogatások összefoglalása, összehasonlítása valamint elõzetes információk a 2007-13-as tervezési idõszakról.

Korábbi cikkek:

Európai internetes gyümölcs- és zöldségbörze magyar „kútfejbõl”

Elkészült a 2006-ban támogatott gépek katalógusa!

Talajmintavételezés

Hazánk vizei és problémakörei

Ökológiai GYEPGAZDÁLKODÁS (NAKP)

Talaj tápanyagpótlási program képe

A direkt értékesítés jövője és lehetőségei az átalakuló
mezőgazdasági piacokon
/összefoglaló mosonmagyaróvári konferenciáról/

A mezőgazdasági termelők régóta alkalmazzák a saját maguk által termelt áruk közvetlen értékesítését, melynek számos országban van kialakult szabályozása, gyakorlata. A közvetlen értékesítés kölcsönös előnyöket biztosít mind a termelő, mind pedig a vásárló számára. A termelő, munkához és bevételhez jut, a vásárló, pedig egészséges, friss, olcsó élelmiszerhez.

Az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájának egyik sarkalatos pontja a vidék lakosságmegtartó képességének biztosítása. Ennek érdekében a vidék működésének alapját a jövőben is a mező- és erdőgazdaságnak kell képeznie a feldolgozással, a szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel, valamint az infrastruktúrával együtt.
A tevékenység egyik diverzifikációs lehetősége a közvetlen értékesítés feltételeinek kialakítása, a másik lehetőség, hogy helyi speciális termékeket állít elő, ami ténylegesen termékdiverzifikációt és értéktöbblet hozzáadást jelent.

Az EU-ban egyre népszerűbb a közvetlen értékesítési forma, melynek terjedését a jogszabályok jelentős könnyítése is elősegíti. Európában a földrajzi eredetre vonatkozó termékszabályozás fogalma és feltételei világosan körülhatároltak és ismertek. Terjed a gazdaudvarból történő internetes értékesítés is.

Magyarországon, a többi átalakuló gazdasághoz hasonlóan az élelmiszer termékpályák szervezetei nem minden területen alakultak ki. Hiányzik a megfelelő koordináció a különböző értékesítési csatornák között. A multinacionális cégek szervezettségükkel számos nehézséget áthidalnak az élelmiszeriparral kialakított termékpályákon. A mezőgazdasági termelők többsége egyre inkább szembesül a piaci bizonytalanságokkal anélkül, hogy a kockázatkezelés technikai lehetőségeivel rendelkeznének. Különösen igaz ez az elaprózott kisméretű gazdaságok esetében, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatokban.

Hazánkban is régi hagyománya van a közvetlen értékesítésnek, melynek elterjedt formái a saját gazdaságban, az útmentén és a piacokon történő eladás. Az elmúlt években a növekvő számú ökopiacok is jelentős szerepet töltenek be a közvetlen értékesítés forgalmában. A gyümölcsértékesítés területén eléggé népszerű a „szedd magad” értékesítési forma.
Ma már a szupermarketek és az éttermek is egyre több árut rendelnek a kistermelőktől, közvetlen háztól történő szállítás keretében.
Az informatika elterjedése is elősegíti a közvetlen értékesítést az internetes marketing keretében, pl. a borkereskedelemben.

A közvetlen értékesítés szervezettebbé válását, ellenőrizhetőségét elősegítette a 2006-ban megjelent jogszabály, mellyel megteremtődtek a feldolgozott élelmiszerek kistermelői értékesítésének legális feltételei.
A hazai jogszabály alapját az EU alábbi rendeletei jelentik:

A 2006. január 1-től hatályba lépő 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletek szabályozzák az élelmiszerek előállításának, forgalmazásának élelmiszer-higiéniai előírásait. Az előbbi elsősorban a növényi eredetű termékek feldolgozására, az utóbbi, pedig az állati eredetű termékekre és a kereskedelmi tevékenységre vonatkozik.
A felsorolt rendeletek meghatározzák, hogy a tagállamok a nemzeti szabályozás keretein belül mit szabályozhatnak.

Magyarországon a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 (II.16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet mondja ki, hogy a kistermelő a saját maga által kis mennyiségben termelt növényi és állati eredetű alaptermékeit, illetve az ezekből, saját maga által előállított élelmiszereket közvetlenül értékesítheti a fogyasztóknak.
A rendelet meghatározza a kis mennyiség fogalmát az egyes növényi és állati termékek esetében lehetséges az értékesítés
- a gazdaságában vagy lakóhelyén a végső fogyasztónak,
-a gazdasága vagy lakóhelye szerinti termelési régión belül működő piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen. /Nem viheti be kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe/.
A kistermelő a tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott kis mennyiségű baromfi és nyúlfélék húsát értékesítheti az előzőpontban felsorolt helyeken, továbbá a gazdasága vagy lakóhelye szerinti kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek. A továbbértékesítésre szánt nagyobb állatokat csak engedéllyel rendelkező vágóhídon szabad levágni. A húst azonban már otthon dolgozhatja fel és értékesítheti.

Az új szabályozás tovább fokozza a közvetlen értékesítés előnyeit:
nő a kistermelők által közvetlenül értékesíthető termékek mennyisége;
hozzájárul a helyi munkateremtéshez; növekszik a vidék népességmegtartó képessége; bővíti a jövedelmet és csökkenti a szociális támogatási igényt; növeli a vidéki térség piaci részesedését az élelmiszerforgalmazásban és a szolgáltatások terén, elősegíti a falusi turizmus fejlődését.

Pusztainé Sümeghy Valéria
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

A kölcsönös megfeleltetési rendszer javítása /III./

1. Az irányítási, az ellenőrzési és a támogatáscsökkentési rendszer fejlesztése és egyszerűsítése

A Bizottság szolgálatai az előzőekben felsoroltak alapján 2005 óta hét iránymutatást adtak ki a tagállamok felé a kölcsönös megfeleltetés végrehajtásának segítése érdekében.
Ezeken túlmenően a következő kérdések megvitatását szorgalmazzák mind tanácsi és bizottsági szinten:

Tűréshatár az előírások megsértésének kevésbé súlyos eseteiben, új de minimis szabály.
A jelenlegi szabályok ugyanis nem biztosítanak mérlegelési jogkört a kisebb jogsértések kezelésére. Meg kellene engedni a tagállamoknak, hogy ne büntessék azokat az eseteket, amelyek nem gondatlanságból eredőek. Ezekben az esetekben figyelmeztető levelet küldenének a mezőgazdasági termelőnek a korrekciós intézkedések meghozására. Meg kell határozni a de minimis szabályt, mely szerint nem alkalmaznának 1 %-os azonnali csökkentést azon termelőkkel szemben, akik 5 000 EUR alatti kifizetésben részesülnek.

2. Az ellenőrzési arányok harmonizálása.

A Bizottság szándékában áll, hogy a vonatkozó bizottsági rendeletbe egységes, legalább 1 %-os ellenőrzési arányt vezet be a kölcsönös megfeleltetés keretében végzendő helyszíni ellenőrzésekre.

3. A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentése

A Bizottság az eddigi gyakorlattal szemben – nincs előzetes bejelentési kötelezettség – az egységes támogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer és a kölcsönös megfeleltetés esetében lehetőséget teremt arra, hogy az ellenőrzéseket akár 14 nappal korábban jelentsék be, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az ellenőrzések célját.
Ugyanakkor az állatok azonosítására és regisztrációjára irányuló, valamint a takarmány- és élelmiszerjognak, állategészségügyi és állatjóléti előírásoknak való megfelelésre irányuló ellenőrzéseket továbbra sem jelentik be előre az EU-jogszabályokban foglalt kötelező követelmények miatt.

4. Időzítés, valamint a helyszíni ellenőrzések és jelentések elemei

A jelenlegi szabályok nem rögzítik a helyszíni ellenőrzések időpontját, a Bizottság tervezi a szabályok pontosítását és a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalná a legideálisabb ellenőrzési időpontok meghatározását.
El kell érni, hogy a mezőgazdasági termelő legkésőbb az ellenőrzéseket követő három hónap után megkapja az ellenőrzésről szóló jelentést.

5. Az ellenőrzési minta kiválasztásának javítása.

A Bizottság tervezi a kölcsönös megfeleltetés tekintetében is úgy módosítani a szabályokat, hogy bevezeti a véletlenszerű kiválasztás lehetőségét.

6. A mezőgazdasági termelők tájékoztatásának javítása

Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelő tájékoztatást kapjanak azokról a követelményekről, amelyeknek a kölcsönös megfeleltetés keretében eleget kell tenniük. A Bizottság ezért egyértelművé kívánja tenni, melyek azok az információk, amelyeket a tagállamok kötelesek nyújtani a mezőgazdasági termelőknek.

7. A kölcsönös megfeleltetés hatálya szerinti új, vagy megváltozott követelmények végrehajtásának ütemterve

A mezőgazdasági termelők számára nem mindig egyszerű a kölcsönös megfeleltetés keretében bevezetett új követelményeknek való megfelelés. E tény figyelembevételével állapították meg a gazdálkodási követelmények 3 évig tartó fokozatos bevezetését.
A Bizottság továbbra is fenn kívánja tartani a fokozatos bevezetés elvét, azáltal, hogy reális ütemtervet dolgoz ki bármely új vagy megváltozott, kölcsönös megfelelés szerinti követelmény bevonására

A mezőgazdasági tanácsadói rendszerek figyelembevétele

A régebbi tagállamoknak 2007 jan. 1-ig kellett felállítaniuk a mezőgazdasági tanácsadó rendszereket (MTR), melyek lefedik legalább a kölcsönös megfeleltetés követelményeit és előírásait. A Bizottság megállapítása szerint ez a tanácsadó rendszer alapvető fontosságú szerepet tölt be a kölcsönös megfeleltetés mezőgazdasági termelők általi elfogadtatásában. A tanácsadásban részesülő mezőgazdasági termelő nagyobb valószínűséggel érti meg a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó kötelezettségeit, nagyobb valószínűséggel fog azoknak megfelelni, a kockázatelemzés keretében elemként lehetne figyelembe venni a mezőgazdasági tanácsadórendszerben való részvételét. A Bizottság tervezi a szabályok ezen elvek szinti pontosítását.

Egyéb következtetések

Egyszerűsíteni szükséges a „10 hónap szabályt”, mely arra szolgál, hogy a mezőgazdasági termelő érvényesíthesse az egységes támogatási rendszerből (SPS) való jogosultságát – 10 hónapig rendelkezésre kell tartani a bejelentett parcellákat.

A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (SMR) fokozatos bevezetése az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmazó tagállamokban.2009-től az újonnan belépő országoknak is alkalmazniuk kell a jogszabályokban foglalt gazdálkodási követelményeket a kölcsönös megfeleltetés részeként. A korábbi tapasztalatok alapján tervezik a 3 éves fokozatos bevezetés lehetővé tételét. (Bulgáriában és Romániában 2012-ben kezdődne ez az időszak).

A Bizottság a jelentés alapján még 2007-ben tervezi a jelentés alapján a következtetések, megállapítások eljuttatását a Tanácsnak és a Közvetlen Kifizetések Irányító Bizottságának azért, hogy a változtatások végrehajtásra kerüljenek.

Pusztainé Sümeghy Valéria szaktanácsadó

 

<<VISSZA>>

Észrevételek a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásával kapcsolatban /II./

A rendszer alkalmazásához kapcsolódó adatok összefoglalása: (2005-re vonatkozóan)

- A kölcsönös megfeleltetés által érintett mezőgazdasági termelők 4,92 %-ára (240 898) kiterjedően végeztek el helyszíni ellenőrzéseket.
-
- A kifizetések csökkentésére került sor a helyszíni ellenőrzéssel vizsgált mezőgazdasági termelők 11,9 %-nál. Az EU-ban a kifizetések csökkentésének teljes összege 9,84 millió euró volt.
-
- A kölcsönös megfeleltetést teljes mértékben alkalmazó tagállamokban a legtöbb esetben (71 %), az állatállomány azonosításához és regisztrálásához kapcsolódó előírások megsértését tárták fel, míg az előírások megsértésének további esetei a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot követelményeihez ( 13 % ) és a nitrátokról szóló irányelvhez ( 10 % ) kapcsolódott.
-
- A csökkentések mintegy 68 %-át a közvetlen kifizetések minimális szintjén ( 1 % ), míg a 14 %-át 3 %-os mértékben, 12 %-át pedig 5 %-os mértékben hajtották végre.

A tagállamok által felvetett legfontosabb kérdések

• Általános kérdések: A rendszert nehézkesnek, terhesnek érezték, mivel nem kerültek egyértelműen meghatározásra azok a gyakorlati elemek, melyeket a mezőgazdasági termelőknek be kellett tartaniuk, melyeket ellenőriztek. Problémát jelentett, hogy az új szabályokról nem mindig tájékoztatták a termelőket.

• Fogadtatás a mezőgazdasági termelők körében. Akadályt jelentett a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó információk sokasága, technikai jellege a mezőgazdasági termelők számára. Az a benyomás alakult kis a termelőkben, hogy kettős tehernek vannak kitéve: az egyik a kölcsönös megfeleltetés, a másik a specifikus jogszabályban foglalt előírások betartása.

• A rendszer szervezése. A tagállamok szintjén nehéz volt összhangba hozni a meglévő irányítási és ellenőrzési rendszert az uniós jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel.

• Mintavétel és ellenőrzési arány. Tapasztalatok szerint az ellenőrizendő esetek számát túl későn határozták meg, ezért bizonyos követelmények esetében nem lehetett elvégezni az ellenőrzéseket. Javasolták a lehetséges véletlenszerű mintavétel szabályainak pontos meghatározását.

• Helyszíni ellenőrzések és jelentéstétel. Nem voltak elég egyértelműek a szabályok arra vonatkozóan, hogy a helyszíni ellenőrzéseket mikor kell elvégezni, mit kell ellenőrizni, és hogy mennyi ellenőrzés szükséges. Időigényesnek és bonyolultnak bizonyultak az előírás szerinti ellenőrzések. Az ellenőrzésről készült jelentések hosszúak voltak és nem mindig voltak érthetőek.

• A csökkentések kiszámítása. A jogszabály meghatározásai e tekintettben nem egyértelműek, sok szubjektív elemet tartalmaz (pl. súlyosság mértéke, tartóssága, ismétlődése, szándékosság). Fennáll a veszély, hogy a tagállamok egymástól eltérően számítják ki a csökkentéseket. Kevés a lehetőség arra, hogy az előírások megsértésének kevésbé súlyos eseteiben eltekintsenek a kifizetések csökkentésétől, ezért az érintettek kevésbé fogadják el a rendszert.

A Bizottság által végzett ellenőrzések első értékelése

A Bizottság 2005- 2006-ban a kölcsönös megfeleltetés végrehajtására 10 tagállamban végzett ellenőrzéseinek főbb megállapításai:

• A mezőgazdasági termelőknek nyújtott információ. A mezőgazdasági termelőket ellátták információs füzetekkel, képzéseket tartottak részükre. A tájékoztatás kiterjedt a kötelezettségekre, az ellenőrzésekre, és a csökkentésekre. A tájékoztatásra néhány esetben túl későn került sor.

• Az illetékes ellenőrző hatóságok kijelölése. Néhány tagállamban a kifizető hatóságot jelölték ki ellenőrzésre, más államokban csak a koordinációs szerepet tölti be. Gyakorlat az is, hogy az illetékes ellenőrző hatóságok a helyszíni ellenőrzések feladatkörét esetenként más szervekre ruházták át.

• Az ellenőrzési minták kiválasztása és kockázatelemzés. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzött sokaság sokszor túl kicsinek bizonyult a megfelelő kockázatelemzés elvégzéséhez. A kölcsönös megfeleltetés keretében alkalmazott különböző ellenőrzési arányok is bizonyos nehézségekhez vezetnek.

• A helyszíni ellenőrzések és a jelentések elemei. A talajvíz, a vadon élő madarak és élőhelyek, a nitrátok, valamint az állatok azonosítása és regisztrálása keretében végzett ellenőrzéshez kapcsolódó főbb nehézségek a juhok, kecskék és sertések tekintetében jelentkeztek. Problémák mutatkoztak a jelentések összehangolásában, az előírások megsértésére vonatkozóan feltárt esetek értékelésében.

• A kifizetések csökkentésének alkalmazása. Vannak tagállamok, melyek már meghatározták a kifizetések csökkentésének szintjét, más tagállamok még csak irányelveket határoztak meg a csökkentésekre vonatkozóan. Nem valószínűsíthető, hogy a szabályozások közül néhány 1 %-nál magasabb csökkentéseket eredményezne.

Ezeket a megállapításokat elemezni fogják és a tapasztalatok alapján módosításokat, javaslatokat fogalmaz meg a Bizottság a Tanácsnak.

<<VISSZA>>

Kölcsönös megfeleltetési rendszer uniós szinten

A kölcsönös megfeleltetést az Unió régi tagállamaiban, 2005-ben vezették be. A két éve működő rendszer alkalmazásáról, a tapasztalatokról készített jelentést a Bizottság a Tanácsnak.

A kölcsönös megfeleltetési rendszer. A 2003. évi közös agrárpolitika egyik fontos eleme.. A kölcsönös megfeleltetés összekapcsolja a támogatás teljes kifizetését a környezet, a nép-, állat- és növényegészségügy, az állatjólét, valamint a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotot biztosító szabályok betartásával. A szabályok be nem tartása esetén ugyanis részben vagy teljes mértékben visszavonhatók az egyébként járó uniós kifizetések. A csökkentéseket az előírások megsértésének súlyossága, mértéke, tartóssága illetve ismétlődése, valamint szándékossága alapján határozzák meg.

A kölcsönös megfeleltetés két célt szolgál. Az első cél: hozzájárulás a fenntartható mezőgazdaság fejlődéséhez. Ez úgy valósul meg, hogy a mezőgazdasági termelőnek be kell tartania a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szabályokat. A második cél: a Közös Agrárpolitika /KAP/ kialakítása oly módon, hogy jobban feleljen meg a társadalmi elvárásoknak.
Egyre inkább terjed ugyanis az a nézet az Unión belül, hogy nem jár mezőgazdasági kifizetés azoknak a termelőknek, akik nem felelnek meg a politika néhány fontos területére vonatkozó alapvető szabálynak.

A tagállamoknak már most valamennyi a KAP első pillére szerinti, /1782/2003/EK tanácsi rendelet I. mell/.- termeléstől függő vagy termeléstől független – közvetlen kifizetésre ezt a rendszert kell alkalmazniuk. Ugyanez vonatkozik, a KAP második pillérébe tartozó nyolc intézkedésre /1698/2005/EK tanácsi rendelet 51. cikk/.

Az Unió régebbi tagországaiban már alkalmazott rendszer bevezetése során számos kérdés merült fel, melyek vizsgálata és a következtetések levonása tanulságos lehet az újonnan belépő országok számára, melyeknek 2009. január 1-től kell kötelezően alkalmaznia az előírásokat. /Szlovénia és Málta már 2007-ben bevezeti/.
A kölcsönös megfeleltetés sikere meghatározóan függ annak termelők általi elfogatásától, ezért rendkívül fontos, hogy a kérdésekkel elsősorban az ő szemszögükből kell foglalkozni. A kölcsönös megfeleltetés kihívást jelenthet, mivel a korábban egymástól függetlenül végrehajtandó előírások most egyetlen, különböző területeket átfogó listába kerültek.

A kifizetések csökkentésének lehetősége, mint döntő fontosságú elem, szintén az aggályos kérdések közé tartozik.

A nemzeti közigazgatások számára is kihívást jelentett a kölcsönös megfeleltetés bevezetése: részleteiben meg kellett határozniuk a teljesítendő követelményeket és előírásokat, ezekről a mezőgazdasági termelőket érthető módon kellett tájékoztatni, fel kellett állítani az igazgatási, ellenőrzési és a kifizetések csökkentésének rendszerét, valamint biztosítani kellett az érintett szervek közötti zökkenőmentes koordinációt.
Fontos megkülönböztetni a közösségi keretrendszerből felmerülő kérdéseket azoktól, amelyek e keretrendszer nemzeti átültetéséből erednek.
Az egyrészről a közös EU-keretrendszer, másrészről a helyi specifikus adottságok közötti megfelelő egyensúly megteremtése egyike a rendszer legfontosabb kihívásainak.
A Bizottság jelentése elsősorban arra törekszik, hogy azonnali megoldásokat javasoljon az eddig azonosított problémákra. A végső következtetéseket, csak az átfogó tanulmányok elkészülte után lehet levonni.

A kölcsönös megfeleltetés hatálya /azok a szabályok, amelyeknek a mezőgazdasági termelőnek meg kell felelnie/ két területre terjed ki:

- a „jogszabályokban foglalt gazdálkodási követelmények” (SMR)
- a „jó mezőgazdasági és ökológiai állapot” (GAEC)

A GAEC kétféle elemből áll: egyrészt a mezőgazdasági termelőknek négy kérdéshez kapcsolódó előírásokat kell betartaniuk, másrészt a tagállamok kötelesek fenntartani az állandó legelőként hasznosított mezőgazdasági területek arányát.
A kölcsönös megfeleltetés szerinti, jogszabályokban foglalt gazdálkodási követelmények bevezetése nem jelent új kötelezettséget a mezőgazdasági termelőknek, mivel egyrészt már korábban, egymástól függetlenül léteztek a kérdéses jogszabályok és végrehajtási szabályai, másrészt a kifizetések kölcsönös megfeleltetés szerinti csökkentésének alkalmazása a specifikus jogszabállyal létrehozott független büntetőrendszer sérelme nélkül történik.

A jogszabályokban foglalt gazdálkodási követelményként feltüntetett 18 közösségi jogszabály közül 14 olyan irányelv, amelyek jellegüknél fogva a tagállamok hatáskörébe utalja azon eszközök megválasztását, amelyek az irányelvekben foglalt célok elérését szolgálják.

A kölcsönös megfeleltetés hatályba lépésekor a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások újdonságot jelentettek /jelentenek/ azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a kifizetések kedvezményezettjeiként nem alkalmazták a helyes gazdálkodási gyakorlatot.

A tagállamoknak valamennyi előírásra minimális követelményeket határoznak meg az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. melléklete szerinti keretrendszer alapján, kivéve azokat, melyek az adott nemzetre nem értelmezhetők. A jelenlegi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tagországokban bizonyos problémákat vet fel a minimumkövetelmények és azok mértékének meghatározása. Ezeket közösen kell kezelni, és megoldást találni.

Pusztainé Sümeghy Valéria
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

A vas szerepe a szőlőtermesztésben

Vas a talajban:
A talajok összes vastartalma 0,5-5% között változik. A vas az ásványok kristályrácsában található meg. A talaj oldható Fe-tartalma általában kicsi, a pH csökkenésével növekszik. Mozgékonysága savanyú talajokban jó. A vas vegyületek savas közegben jól oldódnak, a pH növekedésével az oldhatóság jelentősen csökken. A vas mozgékonyságát a kémhatás és a talajban tapasztalt redox viszonyok határozzák meg. Az oxidációs viszonyok a könnyen kicsapódó Fe3+ ionok képződésének kedveznek, ezt a magasabb pH is elősegíti. Karbonátos talajokon a növények Fe-ellátása zavart szenvedhet, vashiány leginkább karbonátos homokon alakul ki.

A vas szerepe a növényben:
A növényi vastartalom töredéke vízoldható, zöme szerves vegyületekhez kötött. A vas az enzimek prosztetikus csoportjában fejt ki specifikus hatást. Nem klorofillalkotó, de hiányában a klorofillképzés csökken. Az energiatermelésben fontos szerepet tölt be, e szerep a vegyértékváltásából ered. Az elektrontranszport részese a vas. Nukleinsav alkotó, részt vesz a fehérjeszintézisben is.

A vas felvétele, a hiány kialakulása:
A növény Fe2+ ion formában veszi fel a vasat, a három vegyértékűt előbb redukálnia kell. Egyes nehézfémek (Cu, Zn) kelátképzési hajlamuk miatt gátolják a vasfelvételt és szállítást, a vasat kiszorítják a kelátkomplexből. A növények a mesterséges kelátokat is hasznosítani tudják. A vasfelvételt számos ion gátolja. A nagy foszfor-ion koncentráció kedvezőtlen, mivel oldhatatlan vasfoszfátok képződhetnek a talajban és a növényben is. A nagy mésztartalom és mangán koncentráció is kedvezőtlen hatású lehet. A nitrát-táplálás akadályozza, az ammónium-táplálás elősegíti a vas felvételét. A vas a növényben korlátozottan vándorol.
A vashiány elég gyakori, elsősorban gyümölcsfákon, citrusféléken, bogyósgyümölcsűeken (főleg szőlőn) és dísznövényeken. Főként mészben gazdag talajokon fordul elő. Érzékeny a vashiányra a kukorica, a cirok és a szójabab is.
Vashiány savanyú, közömbös és lúgos talajon is kialakulhat. A vashiány okozta klorózis zömmel 6-7 pH feletti, meszes és sok agyagot tartalmazó talajokon fordul elő. Ezt a jelenséget mészklorózis néven illetik, valójában azonban vashiány okozta klorózisról beszélhetünk. Kialakulásának oka a bikarbonátok feldúsulása a talajban. A pangóvíz, a talajtömörödés, az eliszapolódás, az oxigénhiány és mellette a szénsavfeldúsulás váltja ki a vashiányt. A bikarbonát a növények anyagcseréjében okozott zavar által gátolja a vasfelvételt és a vastranszportot is. Savanyú talajon vashiányt elsősorban a nehézfém-ionok (Cu, Ni, Mn, Co, Zn) fölöslege váltja ki azáltal, hogy a vasat kiszorítják a hatáshelyekről. Gyakori nagyadagú foszfortrágyázás is kiválthat vashiányt. A hiány kialakulására hatással van az időjárás is: hűvös, nedves időben, gyenge fényviszonyok mellett a vashiány fokozottabban érvényre juthat (sok víz és alacsony hő mellett az oldott szén-dioxid mennyisége nő). Ezt nevezik rosszidő-klorózisnak. Hosszabb szárazság utáni hűvösebb időben is fokozottabban jelentkezhetnek a hiánytünetek.
A gátolt gyökérfejlődés okozta gyengébb felvétel is gyakori (talajtömörödés, víznyomás, túlöntözés, sok só okozhat gyengült gyökérképződést). Meszes talajú illetve, rosszul levegőzött talajú szőlőterületeken a H2S feldúsulását tapasztalták. Az ilyen talajokon gyakran alakult ki klorózis. A kénhidrogén toxikus a növényekre, az anyagcseréhez szükséges fémeket (köztük a vasat) megköti a talajban és a növényben egyaránt. A talajtömörödés, illetve a szulfáttartalmú műtrágyák felhasználása a kötött talajokon eredményezhet vashiányt.

Hiánytünetek:
A legtipikusabb a klorózis, vagyis a levelek elszíneződése a gátolt klorofill-szintézis miatt. A növények legfiatalabb levelei sárgászöld színt vesznek fel, erősebb hiány esetén az interkosztális mezők citromsárgára vagy narancsszínűre színeződnek, de az erek zöldek maradnak. Igen erős hiánynál a kibontakozó fiatal levelek fehérek, sárgásfehérek lesznek. Az elszíneződött levelek általában nem halnak el. A szőlőn a klorózis mellett bogyóelrúgást és csökkent vesszőnövekedést is tapasztalhatunk. Gyakoribb, tartósabb vashiány esetén a klorózis a növény egészére kiterjed, ez esetben a levélszélektől kezdődően sárgásbarna nekrózisok keletkeznek, a levelek leperegnek.

Vas pótlása, a vashiány megelőzése és kezelése:
Mivel vasból a talajbeli tőke sokezerszerese a növények (köztük a szőlő) igényének, így általában nem a kínálatot kell növelni, hanem a vasfelvételt kell lehetővé tenni, a hiányt kiváltó okokat kell megszüntetni. Elsősorban a talajállapotot javító beavatkozásokat kell végrehajtani: megfelelő oxigénellátást kell biztosítani, ennek érdekében meg kell szüntetni a talajtömörödést és eliszapolódást. Megfelelő gépek alkalmazása, a művelés időpontjának és gyakoriságának helyes megválasztása a talaj szerkezetét nem rombolja, a megfelelő szerkezet pedig lehetővé teszi a levegő gyökerekhez való lejutását. Talajlazítás alkalmazása, a megfelelő nedvesség melletti művelés, a túlöntözés elkerülése, a pangóvizek levezetése a vashiány megelőzésének fontos elemei. A kéntartalmú műtrágyák túladagolását is el kell kerülni. Fontos, hogy csak kellően érett trágyát és szervesanyagot juttassunk a talajba (ne fokozódjon általa a CO2 termelés).
Enyhe vagy közepes hiány esetén a tünetek észlelésekor vastartalmú lombtrágyákkal végezhetünk kezelést. Különböző szerek állnak rendelkezésre: Fe-EDTA és Fe-EDDHA készítmények, vas-poliflavonoidok, vas-lignin-szulfonsav termékek. A talajkezelés tartósabb eredményt ad, de anyagszükségleténél fogva jelentősen drágább. A talajkezelés is korlátos hatástartamú. A levelek újra klorotikusak lesznek, ha a vashiány alapvető kiváltó tényezőit nem szüntetjük meg.
A hazai szőlőterület közel negyede Bács-Kiskun megyében található. A megye talajai kevés kivétellel a felszíntől meszesek, helyenként erősen meszesek. Változatos a talajtakaró, ebből adódóan gyakori, hogy akár egy-egy ültetvényen belül is eltérő talajtulajdonságokkal találkozunk. Heterogenitás lehet például a talaj mésztartalmában. Kis kiterjedésben, foltokban a talaj magas mésztartalma jelentősen befolyásolhatja a szőlő fejlődését. A vashiány miatt kialakuló klorózist a korábbi években és idén is sok szőlőültetvényben fel lehetett fedezni. A gazdálkodóknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vashiány megelőzésére és a szükséges kezelésre. Hangsúly a megelőzésen van, tehát a vashiányt kiváltó alapvető tényezőkön, melyeket helyes termesztés-technológiával befolyásolni tudunk.

Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

A réz szerepe a búzatermesztésben

Réz a talajban:
A talajban a réz zömmel az adszorpciós felületekhez kötve, kétértékű formában található meg. Szerves vegyületekben komplex kötésben is megtaláljuk. Szilikátok kristályrácsában és nehezen oldható vegyületekben is előfordul. A réz erősen kötődik, más ionok nehezen szorítják le, erre leginkább a hidrogén-ion képes. Ebből következik, hogy savanyú kémhatás mellett az oldható Cu mennyisége nő. A talajoldatban igen kis koncentrációban találjuk meg. Mozgékonysága a talajban igen kicsi. Egyes humuszformák erősen kötik a rezet, így a rézhiány a szervesanyag gazdag talajokon fordul elő leginkább.

A réz felvétele:
A növények igen kis mennyiségben veszik fel a rezet. Más kationokkal (Fe, Mn, Zn) antagonizmus van. A réz kiszorítja a többi fém kationt a kelátokból, de a gyökérfelületről is. A növényben is gyenge a mozgékonysága (gyökerekben kötődik). A növényen belüli szállításában aminosavak vesznek részt.

A réz szerepe a növényben:
A réz növényélettani szerepe a vegyértékváltásán alapszik. Enzimaktivátor, például a polifenoloxidáz és aszkorbinsavoxidáz esetén. A réz itt elektronszállítóként működik. Az anyagcsere folyamatokban (szénhidrát- és fehérjeszintézisben), továbbá a nitrátredukcióban is fontos szerepe van. A réz a kloroplasztiszokban halmozódik fel, megakadályozza a klorofill idő előtti lebomlását.

Hiánytünetek:
Mivel a réznek sok funkciója van, így a tünetek köre is széles. Kisebb hiány esetén nem határozottak a tünetek, ezért ilyenkor nehéz azonosítani a rézhiányt. Például a termés- vagy növekedéscsökkenést nehezen lehet felismerni, pedig ez a látens hiány okozta kártétel a leggyakoribb. Ennek felismerésében a levélanalízis segíthet. Tipikus tünetnek tekinthető a fonnyadás, a fiatal levelek elhalása, a levelek besodródása. A Cu-hiány tünetei először mindig a legfiatalabb, aktív anyagcseréjű leveleken és szerveken jelentkeznek. A virág- és termésképzést erősebben érinti a rézhiány, mint a vegetatív fejlődést. A rézhiányra nagyon érzékenyek a gabonák (őszi búza, őszi és tavaszi árpa), az alma, kajszi, szilva és őszibarack.
Az őszi búzában a fiatal leveleken fonnyadás jelentkezik, a levél szürkészöldre színeződik. Erős hiány esetén a levélcsúcstól egyoldalas kivilágosodás lép fel, illetve a levelek kifehérednek. A kalászok nem vagy deformáltan bomlanak ki, a kalászok üresek. Ez jellemző tünet, ha nagy kiterjedésben lép fel, akkor a búzatábla fehéres fényt kap, ezt fehérkalászúságnak, csúcsfehéredésnek nevezzük. A legsúlyosabb esetben a levél és hajtáscsúcsok korán kifehérednek, a főhajtások elhalnak. Közben folyamatosan sarjhajtások képződnek, a kalászképződés pedig elmarad.

A réz pótlása, a rézhiány megelőzése, kezelése:
A rendszeresen folytatott szervestrágyázással elejét lehet venni a rézhiány kialakulásának. Hígtrágyázott (főként sertés hígtrágyával kezelt) területek rézkínálata jelentősen megnő. Az állattenyésztés hanyatlása miatt szervestrágya csak korlátozottan áll rendelkezésre (megjegyezve azt a visszásságot, hogy a rendelkezésre álló mennyiséggel sem gazdálkodunk megfelelően). A növényvédelmi technológiába beillesztett réztartalmú szerrel folytatott kezelés a gombaölés mellett a réz pótlásában is szerepet kap.

A hiánytünetek megelőzésére réztartalmú lombtrágyát juttathatunk ki szárbainduláskor, illetve a tünetek megjelenésekor. Az általános és monoelemes lombtrágyák széles köre áll a termelők rendelkezésére.

Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

A cink szerepe a kukoricatermesztésben

Cink a talajban:
A cink a talajban kizárólag kétértékű formában található meg, mozgékonysága csekély. A talaj adszorpciós komplexuma erősen megköti. A talajoldatban koncentrációja csekély. A kémhatás csökkenésével (savanyodás) az oldhatósága növekszik. A Zn a biotit, augit és különböző csillámok kristályrácsában is előfordul. Az adszorpciós komplexumhoz Zn2+, ZnOH+, ZnCl+ formában kötődik, ebben a formában adszorbeálva csak részben cserélhető ki. Sok foszfátot tartalmazó talajokban nehezen oldható Zn-foszfátok képződnek.

A cink felvétele:
A cinket a növények viszonylag kis mennyiségben veszik fel. A felvételét elsősorban a talaj kémhatása és foszfortartalma határozza meg. Cinkhiányra elsősorban a 6,0-6,5 pH feletti kémhatású talajokon kell számítani. A talaj túlzottan nagy kalcium-tartalma a cink hozzáférhetőségét csökkenti (Zn mellett a B, Mn, Fe és Cu felvétele is zavart szenvedhet). A hazai klasszikus kukoricatermesztő tájak (pl. Bácska) talajainak döntő többsége nem megfelelően ellátott cinkből (abszolút hiány). A talaj kémhatása és magas mésztartalma miatt relatív cinkhiány is kialakulhat, mert a talajban lévő cink nem felvehető formában van jelen, a növény nem tudja felvenni azt. Nagyobb adagú foszfor-hatóanyag kiszórása is előidézhet relatív cinkhiányt.

Szerepe a növényben:
A magnézium és mangán elemekhez hasonló hatást fejt ki a növényben. Enzimaktivátor, például a dehidratázokat specifikusan aktiválja a cink. Részt vesz a nitrogén-anyagcserében. A fehérje-anyagcsere mellett az auxin-anyagcserében is fontos szerepe van. A triptofánképződést katalizálja, a triptofán a B-indolil-ecetsav prekurzora, azaz a cink közvetve elősegíti az auxinképződést. A cink a növények normális növekedéséhez elengedhetetlen.

Hiánytünetek:
A hiánytünetek felismerését nehezíti, hogy az egyes növényfajokban a tünetek kifejlődése nem egységes. A leggyakoribb, legismertebb tünetek a következők:
- a levelek törpenövése, azaz aprólevelűség;
- gátolt ízközmegnyúlás okozta csokros levélállás, vagyis rozettásodás;
- mozaikos foltszerű klorózis, vagyis klorotikus tarkázottság.
A cinkhiány kialakulásának időpontja meghatározza, hogy melyik aktív enzimreakcióra lesz hatással, ennek eredményeként pedig specifikus vagy nem specifikus tünet kialakulásához vezet. A kevésbé specifikus tüneteket más elemek hiánya is kiválthatja, ezért a cinkhiány helyenként összetéveszthető a vas-, magnézium- vagy mangán-hiány jellegzetes tüneteivel.
Az auxinhiányra visszavezethető tünetek, így elsősorban az aprólevelűség együtt a levéldeformációval, valamint a növekedésgátlás együtt a rozettásodással a cinkhiány jellegzetes tünetei. Intenzív fényben az auxinelbomlás fokozódik, a tünetek erőteljesebben jelentkeznek. A cinkhiányra erősebben érzékeny növényfajokban ezek az elváltozások együttesen lépnek fel.
A szója, bab, ricinus, len, szőlő és komló mellett a kukorica a Zn-hiányra nagyon érzékeny. Az előbb leírtaknak megfelelően az egyik legjellemzőbb hiánytünet a kukoricanövény zömök habitusa, a megrövidülő ízközök miatti csökött növekedése. Az idősebb leveleken, a középér mindkét oldalán fehéressárga 2-3 cm széles klorotikus csíkok jelentkeznek, ezek a levélcsúcs felé haladva több kis csíkra is osztódhatnak. Rügyfehéredés is jelentkezhet, vagyis a legfiatalabb levelek sárgán, helyenként majdnem fehéren bontakoznak ki.
A klorotikus csíkokban nekrotikus zónák keletkeznek (szürke, barna vagy vörös foltok), melyek terjednek és összefolynak. Erős hiány esetén a levél barnulva elhal.
A virágképződés késik vagy el is maradhat, a termékenyülésben zavarok állhatnak elő. A cső hiányosan termékenyül, kevés deformált szem képződik.

A cink pótlása, a cinkhiány megelőzése és kezelése:
A cinkhiány a kedvezőtlen felvételi viszonyok eredménye. A kedvezőtlen felvételi viszonyok részben talajtani adottságból fakadnak (pl. magas pH és mésztartalom), melyre csak részben vagyunk képesek hatni. Ez esetben legfontosabb a tudat, hogy ilyen körülmények között kell gazdálkodni és szükséges az ismeret, hogy miként lehet arra befolyást gyakorolni (a gazdálkodónak ismernie kell annak a talajnak a legalapvetőbb tulajdonságait, amelyen gazdálkodik és azokat a legalapvetőbb beavatkozásokat, melyekkel e tulajdonságokat befolyásolni képes). Emberi beavatkozás is eredményezhet cinkhiányt a növényben, például nagyobb adagú foszforpótlás (esetleg meszezés) is kiválthatja. Ezt a helyzetet talajvizsgálattal és a szükséges ismeretek megszerzésével együttesen lehet megoldani. A cinkhiányt leküzdeni nem egyszerű feladat. Klasszikus megoldás a rendszeres istállótrágyázás alkalmazása, az istállótrágyázásban részesített területek talajában általában kedvező Zn-kínálatot találunk. A hígtrágya kijuttatásával szintén elejét lehet venni a Zn-hiánynak. A többször nagyobb adagú hígtrágya-kijuttatást a foszfor feldúsulása mellett a Zn és helyenként a Cu-kínálat megnövekedése jelzi Az állattenyésztés hanyatlása, ezzel együtt a képződő szervestrágya mennyiségének csökkenése ezt a lehetőséget jelentősen szűkíti. A Zn pótlására cinksókat és Zn-kelátokat alkalmazhatunk. Cink-kelátok alkalmazása előnyös lehet, mivel szélsőséges kémhatás és nagy agyagtartalom mellett sem kötődnek le, a növények számára rendelkezésre áll a cink.
A talaj Zn-trágyázása elméletileg tartósabb hatású, mint a lombtrágyázás. A nyersfoszfát is tartalmaz cinket, azonban a Zn-tartalma erősen ingadozik. A nagyadagú foszfor meszes talajon indukálhat Zn-hiányt, ennek kiküszöbölésére a Zn-szulfátot a szuperfoszfáttal együtt javasolták kijuttatni. Más megoldást jelent a cink lombtrágyaként történő kijuttatása, ehhez egykor cink-szulfátot (ZnSO4 x 7H2O) alkalmaztak.
A talajvizsgálati eredmények (esetleg növényanalízis) birtokában hozható meg biztosan az a döntés, hogy a cinkpótlást a termesztés-technológiába be kell-e illeszteni. A Zn pótlása a kukoricánál szükségessé válhat, talaj- és permettrágyázás egyaránt alkalmazható. Ehhez általános és egy elemet tartalmazó műtrágyák széles köre áll rendelkezésre.

Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

A kölcsönös megfeleltetés

2009-től, a KAP reform keretében hazánk is, áttér az egységes támogatási rendszerre. Az áttérés egyik feltétele, a kölcsönös megfeleltetés rendeleti előírásainak maradéktalan végrehajtása.
A közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kötik. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre és állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásainak a betartása.
A közösségi mezőgazdaság versenyképességének fokozása, valamint az élelmiszerminőség és a környezetvédelmi előírások betartása, maguk után vonják a mezőgazdasági termékek árának csökkenését és a mezőgazdasági üzemek termelési költségeinek növekedését. Ezért egy piacorientáltabb, fenntarthatóbb mezőgazdaság létrehozásához végre kell hajtani a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést. Miközben a mezőgazdasági termelőknek kifizetett támogatások tényleges összege nem változik, e szétválasztás jelentős mértékben növelni fogja a jövedelemtámogatás hatékonyságát. Ezért indokolt a mezőgazdasági üzem, egységes támogatását a környezetre, az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a gazdaság jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartására vonatkozó előírásokat a kölcsönös megfeleltetéshez kötni.
A közvetlen támogatások termeléstől való elválasztásának célja a túltermelés megakadályozása. Ebben a rendszerben nem áll fenn művelési kötelezettség. A termelő döntheti el, hogy ezeket a támogatásokat milyen célra használja fel.
A támogatások elosztása a régi tagállamok részére a szerzett jogok alapján üzemhez kötötten (történelmi modell), vagy hektáronkénti egységes mértékben (regionális modell) vagy a két modell kombinálásával történhet. A választás a tagállamok hatáskörében van.
A terület alapú támogatási rendszerhez (SAPS) képest jelentős eltérés, hogy támogatásra nem jogosultak az ültetvények, és azok a szántóföldi területek, amelyeken zöldség és gyümölcstermesztést folytatnak.
A kölcsönös megfeleltetés
A közvetlen támogatásokhoz, valamint az Európai Vidékfejlesztési Alapból nyújtott egyes
támogatásokhoz való hozzájutás bizonyos feltételekhez kötését, kölcsönös megfeleltetésnek
nevezzük. A kölcsönös megfeleltetés feltételrendszere két pilléren nyugszik. A termelőknek teljesíteni kell bizonyos környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat-és növény-egészségügyi és állatjóléti követelményeket valamint a Helyes mezőgazdasági ás környezeti állapot előírásnak kell megfelelniük. Ezeknek az előírásoknak a be nem tartása a támogatás csökkenését vagy teljes megvonását eredményezheti.

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzési rendszere
A támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési és szankciórendszert a Bizottság ‘796/2004/EK rendelete szabályozza. A tagállamok által létrehozott rendszernek hatékony ellenőrzést kell biztosítania a támogatási jogosultságok és a kölcsönös megfeleltetés vonatkozásában.
Az ellenőrzés menete elválaszthatatlanul összekapcsolódik a támogatási kérelmek beadásával, az ahhoz kötődő szabályozással. Az egységes támogatási rendszerben (SPS) az a mezőgazdasági termelő, aki valamely területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényel, évente csak egyetlen egységes kérelmet nyújthat be. Az egységes kérelmet az egyes tagállamok által megállapítandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet később május 15- nél. Az egységes kérelemnek a támogatási jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell.
Az egységes támogatási kérelem mellett külön kérelmet kell beadni az állatállomány alapú támogatás, valamint a tejtámogatás és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások igénylése esetén.
Az igényelt támogatások jogosultságáriak és az előírt kölcsönös megfeleltetés követelményeinek ellenőrzésére az illetékes hatóság adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket
végez. A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. Azonban, ha az ellenőrzés célját ez nem veszélyezteti, szigorúan a szükséges legrövidebb időtartamra korlátozva előzetes értesítés tehető. Az ilyen értesítés, a kellően indokolt esetek kivételével, nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően.

Kovácsné Buzás Katalin
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

A Közös Agrárpolitika reformja

1992-től, a McSharry-terv elfogadásával megkezdődött a Közös Agrárpolitika reformja. Ennek értelmében a közösségi árakat jelentős mértékben csökkentették, annak érdekében, hogy azok közelítsenek a világpiaci árakhoz. A gazdálkodók életszínvonalának biztosítására, az árak mérséklésével párhuzamosan bevezették az ún. jövedelem kompenzáció rendszerét és kiemelt hangsúlyt kapott a környezet megóvásának kérdése. A reform az idősebb termelők számára alternatívaként ,felkínálja a korengedményes nyugdíj lehetőségét.
A McSharry-terv rámutatott, hogy a mezőgazdaság nem csupán termékeket hoz létre, hanem tájjelleg ás a nemzeti kultúra megőrzésében is szerepet játszik.Ebben a hagyományos európai családbirtok rendszernek kiemelkedő szerepe van.
Közös Agrárpolitika újabb reformjaként az EU Bizottság javasolta az ártámogatások helyett a közvetlen jövedelemtámogatások irányában tovább lépő reformcsomag elfogadását. A meghirdetett törekvések alapján a reform fő célkitűzéseiként jelölte meg, a közösségi agrárszektor alacsonyabb árakon keresztül megvalósuló versenyképességének növelését, az európai mezőgazdasági modell megőrzését, a támogatások igazságosabb elosztását Az Európai Unió 2003-ban bocsátotta útjára azt a reformcsomagot, amely a Közös Agrárpolitika új céljainak megfelelően változtatja meg a közvetlen támogatási rendszereket.
Bevezeti
• az egységes támogatási rendszert
• a vidékfejlesztési intézkedésekre való átcsoportosítást
• a támogatások termeléstől való elválasztását, valamint
• a kölcsönös megfeleltetés fogalmát.
A 2003. évi reform célja a piaci stabilitás megteremtése, a termékfeleslegek és az azokhoz kötődő intervenciós készletek leépítése, a mezőgazdasági termelés versenyképességének növelése. Jövedelmi oldalról meg kívánja valósítani a jövedelemkülönbségek mérséklését, a kiegészítő, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtését. Támogatási oldalról célul tűzi ki a mezőgazdasági termelők támogatását, de a termeléstől szétválasztott módon. Így a termelés befolyásolásának lehetősége jelentősen csökken, a piacorientáltság növekszik. A reform jogilag számos terméknél fenntartja a támogatások részbeni termeléshez kötésének a lehetőségét.
Az egységes támogatási rendszerre (SPS) való áttérés egyik feltétele a kölcsönös megfeleltetés rendeleti előírásainak maradéktalan végrehajtása. A támogatások 100 %-os kifizetésének feltételéül szabott szigorú és szerteágazó szabályok betartása a termelők számára.
Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők könnyebben megfelelhessenek a modern, magas színvonalú mezőgazdaság előírásainak és az új követelményrendszer által jelentkező kihívásoknak, minden tagállamnak, közöttük természetesen hazánknak is egy átfogó rendszert kell létrehozniuk a kereskedelmi mezőgazdasági üzemek részére nyújtandó szaktanácsadás céljából.
Az új támogatási rendszerben a közvetlen támogatás megítélésének feltétele, hogy a gazdálkodók teljesítsenek bizonyos környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat,- és növény egészségügyi valamint állatjóléti követelményeket, amiket összefoglalóan kölcsönös megfeleltetésnek nevezünk. Annak érdekében, hogy a termelők elkerüljék a támogatáscsökkentés fenyegetését 19 „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménynek” . valamint számos „helyes mezőgazdasági ás környezeti állapot” előírásnak kell megfelelniük.
Magyarországon a reform intézkedéseit 2007-2009 között kell bevezetni. A kölcsönös megfeleltetés szabályozása, az új támogatási rendszerrel együtt jelenleg kialakítás alatt áll.

Kovácsné Buzás Katalin

A 2004-2006 között, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében meghirdetett „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” intézkedés tapasztalatai

A Fiatal gazdák induló támogatása program 1998-ban indult Magyarországon első alkalommal, nemzeti forrásból, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezelésében, 30 %-os támogatási intenzitással finanszírozva az induló gazdaságok beruházásainak megvalósítását.
A támogatás szükségességét a mezőgazdasági termelők elöregedése indokolta.
A nemzetközi tendenciához hasonlóan Magyarországon is megfigyelhető a mezőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként (teljes munkaidőben) végző munkaerő egyre kedvezőtlenebb korösszetétele, elöregedése. Az egyénileg gazdálkodó gazdaságvezetők átlagéletkora 55 év. Viszonylag kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik főfoglalkozásként a mezőgazdasági alaptevékenységet választják, pedig az agrárgazdaság jövője szempontjából fontos, hogy fiatal, jól képzett és felkészült vállalkozók, gazdaságilag életképes üzemet hozzanak létre, melyek munkahelyet is teremtenek.
A hazai forrású fiatal gazda támogatás 5 éves ciklusa alatt, közel 400 kezdő agrárvállalkozó jutott vissza nem térítendő támogatáshoz.
A nemzeti program folytatásaként, 2004-2006 között az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében elindult a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” című intézkedés, az alábbi célokkal:
- a kezdő, 20 – 40 év közötti, szakmai végzettséggel és legalább 1 éves szakmai tapasztalattal, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, első gazdaságot alapító fiatal gazdálkodók (különösen nők) számának növelése, vállalkozás-indításuk ösztönzése,
- a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javítása,
- gazdaságilag életképes üzemek létrehozása,
- munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása.
A 100 %-os, vissza nem térítendő, 25 000, illetve 30 000 € mértékű, egyösszegű tőkejuttatás, és kamattámogatott hitelfelvételi lehetőség révén támogatást lehetett igényelni a mezőgazdasági termelő tevékenység feltételeinek kialakítására, valamint a mezőgazdasági termelő tevékenység költségeire, beleértve a gazdaság teljes körű átvételét is.
A Fiatal gazdák induló támogatása intézkedésre 2 pályázati ciklusban lehetett támogatási igényeket benyújtani, az első körben 2004. 05. 02. – 2005. 08. 01. között. A kiírásra, ebben az időszakban 276 db pályázat érkezett be. A beérkezett pályázatok 41 %-át,114 db-ot támogatott az Irányító Hatóság. A második pályázat beadási szakasz 2006. 01. 04. – 2006. 04. 25. nyílt meg. A kiírásra, ebben az időszakban 405 db pályázat érkezett be, melyből 40 %, 164 db bizonyult sikeresnek.

A beérkezett és a támogatott pályázatok régiók szerinti megoszlása, az egyes régiók eredményessége, a benyújtott és sikeres pályázatok arányában:
Régió Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok Beérkezett pályázatok Támogatott pályázatok Nyertesek, a benyújtott pályázatok arányában
Nyugat-Dunántúl 82 36 12% 13% 44%
Közép-Dunántúl 54 21 8% 8% 39%
Közép-Magyarország 37 9 5% 3% 24%
Dél-Dunántúl 73 28 11% 10% 38%
Észak-Magyarország 59 24 9% 9% 41%
Észak Alföld 178 74 26% 27% 42%
Dél-Alföld 198 86 29% 31% 43%
Összesen: 681 278 100% 100%

A legtöbb beadott pályázat, a 7 régió közül, a Dél-alföldi (29 %), és az Észak-alföldi régióból (26 %), a legkevesebb pályázat pedig a Közép-magyarországiból (5 %) érkezett. A legeredményesebben pályázónak a Nyugat-dunántúli (44 % a nyertesek aránya, a benyújtott pályázatokból) és a Dél-alföldi (43 %) régió bizonyult.
A pályázatok számának régiós eloszlása jól tükrözi az egyes régiók mezőgazdasági jellegét, a termőterületek minőségét és mennyiségét, illetve a birtokméretek alakulását, az egy gazdaság által használt földterületek és állatlétszám nagyságát.
A pályázat kiírásakor megfogalmazott indikátorok 254 db nyertes pályázatot jelöltek meg, melyből a nők által benyújtott pályázatok száma 45 db. A jelenlegi, még nem végleges megvalósulási adatok szerint, nagyobb igény jelentkezett, mint az elvárt: 278 pályázó kötött támogatási szerződést, melyből a nők száma 38 fő.
A pályázatok ágazat szerinti megoszlását tekintve a 01. 11 TEÁOR kódú, Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése tevékenységet választotta fő tevékenységének a legtöbb nyertes pályázó, 119 fő, az összes kedvezményezett fiatal gazdálkodó 43 %-a. 196 nyertes pályázó (71 %) növénytermesztésre alapozott gazdaság létrehozását valósította meg a támogatás segítségével. 72 fő állattenyésztő, és mindössze 10 fő kezdett vegyes gazdálkodási fő tevékenységű vállalkozást.
A fő mezőgazdasági ágazatok közötti aránytalanság jól jellemzi az országos tendenciát is, illetve tovább erősíti a növénytermesztés irányába történő eltolódást.
Ennek lehetséges okai: csökkenő állatlétszám; az állattenyésztés tőke-igényessége; a növénytermesztés nagyobb mobilitása, rugalmassága, a piaci igényekhez való gyorsabb igazíthatósága; az állattenyésztés biológiájából eredő viszonylagos lassúsága; kötöttebb, egész évben állandó, szoros időbeosztás szerinti elfoglaltságot jelent; az induló gazdálkodó számára (is) riasztó, sokszor teljesíthetetlennek tekintett állatjóléti-, higiéniai, stb. előírásokból eredő kötelezettségek teljesítése; kvótához kötött gazdálkodás.
A pályázati hibák feltárása során az a következtetés vonható le, hogy a pályázatok kiválasztása során alkalmazott kritériumrendszer alapján döntési előterjesztést hozó Bizottsági javaslat és a jogosultsági kritériumok nem teljesítése miatt utasították el a pályázók igényeinek legnagyobb részét, 45, és 31 % arányban. Kis mértékben, 15 % arányban volt az elutasítás indoka a helytelen hiánypótlás. A pályázók 10 %-a visszalépett a megvalósítástól a pályázat elbírálási, és megvalósítási szakaszában.
A pályázatok elbírálási szakasza jelentősen több időt vett igénybe, mint amennyi idő a pályázati kiírás szerinti határidők teljesítéséhez elegendő lett volna. Ennek oka a nagyszámú beérkezett pályázat, mind a Fiatal Gazdák induló támogatása intézkedésre, mind az egyéb jogcímekre. A Döntés Előkészítő Bizottság, a régiós kirendeltségeken lezajlott hiánypótlások mellett, egyéb adatok bekérését tartotta szükségesnek, a helyes döntési javaslat meghozatalára, emiatt egy pályázó kérelme több bizottsági ülésen került megtárgyalásra.
2007 – 2013 között, az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretén belül, új feltételekkel ismét lehetőség nyílik a kezdő agrárvállalkozók részére induló támogatás igénybevételére.
A 2004 – 2006 közötti pályázati szakaszban gyűjtött tapasztalatok alapján kiemelten fontos a „Fiatal mezőgazdasági termelők elindításához nyújtandó támogatás”-i lehetőség szerepének kihangsúlyozása, prioritásainak, célkitűzéseinek, bemutatása, a pályázáshoz szükséges ismeretek terjesztése a potenciális pályázók minél szélesebb körében, ahhoz, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Programban megfogalmazott célok teljesüljenek.
A jó minőségű pályázatok elkészítéséhez a pályázók hatékony tájékoztatásra, felkészítésére van szükség, rendszeres személyes, és telefonos tanácsadás, ügyfélszolgálat, fórumok, információs napok, konferenciák szervezése, a médiában, interneten való információ nyújtásával, tájékoztató füzetek készítése, terjesztése segítségével.
A hatékony kommunikáció megvalósítása, a célcsoportok elérésén múlik, melyhez igénybe kell venni a Közreműködő Szervezet megyei Kirendeltségeit, az egyirányú információáramlást biztosító médiát (TV, Nyomtatott sajtó, Internet, Rádió), és az interaktív kommunikáció megvalósítását lehetővé tevő szakmai érdekképviseleti szerveket, szakirányú felsőoktatási intézményeket, szaktanácsadói központokat.
Jelen írásban feltüntetett adatok alapja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal Irányító Hatóság Egységes Monitoring és Információs Rendszerének 2007.04.11-ig rögzített adatai. Az AVOP „Fiatal gazdák induló támogatása” intézkedés szerződéskötési folyamata nem zárult le, a pályázatban vállalt programok egy része még megvalósítás alatt van, az üzemeltetési kötelezettség fenntartása még több évig kötelezi a kedvezményezetteket a támogatási szerződés előírásainak betartására. Ezért a közölt adatok nem tekinthetők véglegesnek.

Urbán Judit
Fiatal Gazdák - AGRYA

<<VISSZA>>

ATÖSZ – DMSZSZ együttműködés

Február hónapban került aláírásra az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) és a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége (DMSZSZ) közötti, 2007-2010 évig terjedő időtartamra vonatkozó együttműködési megállapodás.
Az együttműködési megállapodást az ATÖSZ részéről Béres László ügyvezető igazgató, a DMSZSZ részéről Dr. Kárpáti László ügyvezető elnök írta alá.

A kapcsolat a két szervezet között 2005 évre nyúlik vissza. Városunkban 2005 évben kezdődött el a DMSZSZ által végzett NVT tanácsadás.
A vidékfejlesztési politika célja a vidéki térségben élő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) célja, hogy egységes keretbe foglalja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét.

A DMSZSZ tanácsadói munkájának fő célkitűzése, hogy megismertessék a gazdálkodókkal az NVT keretében elnyerhető támogatási lehetőségeket. A pénzforrások minél hatékonyabb felhasználása érdekében a gazdák részére ingyenesen igénybe vehető tanácsadói szolgáltatást nyújtanak. Ennek fő területei: az agrár-környezetgazdálkodás, a kedvezőtlen adottságú területek támogatása, állatjóléti támogatás, félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakítása, mezőgazdasági területek erdősítése, a termelői csoportok és a korai nyugdíjazás támogatása.
Szerepet vállalt ezenkívül a DMSZSZ az AKG-ban résztvevő gazdák kötelező felkészítésében, oktatásában is. Ennek keretében az elmúlt év tavaszán 47 termelő részére tartottak városunkban továbbképzést.
Ezen túlmenően városunkban heti gyakorisággal fogadó órákat tartanak, ahol a gazdálkodással kapcsolatos különböző jellegű kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődök.
A fogadó óra helye és időpontja: Vállalkozók Háza, Encs Bem u. 3 szám, minden hét keddi napján délelőtt.
Bővebb felvilágosítás kérhető: Mezőgazdasági Szakértő Iroda, Miskolc, Csabai kapu 62 szám, tel.: 46/784-897, mob.: 20/337-1954 szám.

Ezt a kapcsolatot hivatott elmélyíteni és kiszélesíteni a közelmultban aláírt együttműködési megállapodás.
(Dr.Kiss István NVT tanácsadó)

Megjelent: az Encsi Hírek 2007. március-áprilisi összevont számában

<<VISSZA>>

Pályázati lehetőségek állattartó telepek korszerűsítésére

Megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások feltételeit tartalmazó 27/2007.(IV.17.) FVM rendelet és az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatási igényléséről szóló 29/2007.(IV.23.) MVH közlemény.

A támogatások célja:

- az állattartó telep megfeleljen a trágya elhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak,
- javuljon az állattartó telepek takarmányozási, illetve műszaki színvonala,
állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági helyzete, infrastruktúrája, valamint
az állattartó telepeken dolgozók munkakörülménye és munkahatékonysága.

A támogatás az állattartó telepen képződő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló
- gépbeszerzés,
- épített és beépített technológia és
- infrastruktúra beruházás megvalósítására vehető igénybe.
A támogatás nem vehető igénybe olyan beruházásra, amely kizárólag gépbeszerzésre vagy telepi infrastruktúra fejlesztésére irányul.

A támogatás mértéke

A gépbeszerzési tevékenységre az elszámolt kiadások nem haladhatják meg a teljes beruházás 30 %-át.
Gépbeszerzési támogatás a rendelet 3. számú mellékletében a célterület vonatkozásában meghatározott gépcsoportokra és a gépkatalógus kódok alá tartozó, gépkatalógusban szereplő, első üzembe helyezésű gépekre vonatkozik.
A támogatás mértéke a gépkatalógus szerinti referencia ár 40 – 75 %-a.

Az épített és beépített technológia a rendelet 3. számú mellékletében a célterület vonatkozásában támogathatónak minősülő technológiai beruházásra nyújtható, amely megfelel a 9. számú mellékletben meghatározott kötelezően elvárt műszaki tartalommal.
Az épített és beépített technológia tevékenységre az elszámolható kiadás mértéke telepenként legalább 2 millió forint legfeljebb 750 millió forint, azzal a megkötéssel, hogy az erre vonatkozó elszámolható kiadásoknak el kell érniük az összes elszámolható kiadás 50 %-át.
Az épített és beépített technológiai tevékenységre az elszámolható kiadás 40 – 75 %-a támogatás.

A telepi infrastruktúra fejlesztésével az összes elszámolható kiadás nem lépheti túl a teljes beruházás 30 %-át.
A telepi infrastruktúra fejlesztésére igényelhető támogatás mértéke az építészeti normagyűjtemény szerinti referenciaár 40 – 75 %-a.

A támogatás fentiek szerinti 40 – 75 % aránya a következők alapján lett meghatározva:

- a támogatás alapesetben: 40 %
- kedvezőtlen adottságú ( KAT ) településeken: 50 %
- nitrátérzékeny területeken megvalósuló, az állattartó telepeken képződő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását szolgáló beruházás esetén: 75 % lehet, amennyiben a beruházás 2008. április 30-ig megvalósul.

A nitrátérzékeny területeket változatlanul a 27/2006.(II.7.) Kormány rendelet határozza meg.

A támogatás igénybevételének feltételei

Az a mezőgazdasági termelő, akinek:

- üzemi mérete meghaladja a 4 EUME –t,
- olyan állattartó telepet működtet, amelyet az állategészségügyi hatóság nyilvántartásba vett,
- a beruházást állattartó telepen valósítja meg,
- biogáz előállítással kapcsolatos beruházás esetén szarvasmarha, sertés vagy baromfi állatfajokból legalább 500 ÁE szinten tartásra vállal kötelezettséget,
- külön mellékletben meghatározott szakmai szervezet tagja,
Az ügyfél köteles:
- ENAR előírásainak megfelelés,
- 5 éven keresztül szinten tartani a támogatási döntés alapját képező éves átlagos állatlétszámot,
- legeltetési és állatállomány változási nyilvántartás vezetése.

A támogatási kérelmek benyújtása

A támogatási kérelmet a telepen képződő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló gépbeszerzés, épített és beépített technológia és infrastruktúra beruházás megvalósítására 2007. április 23-tól 2007. május 23-ig,
a többi, állattartó telepre vonatkozó korszerűsítésére szolgáló támogatásra 2007. június 1-től 2007. június 30-ig lehet benyújtani az MVH-hoz.

Szabó László
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

Gépesítési fórum II, avagy a támogatások elszámolása kapcsán elhangzottak összefoglalója
Fórum: 2007. február 21., 10 óra, Budapest, FVM színházterme

A fórumon negyedikként Margittai Miklós, az MVH elnöke tartotta meg előadását a géptámogatások elszámolása és a kifizetési konstrukciók témakörben. Az előadás első részében a korábban meghirdetett intézkedések és a 2007-2013 időszakban meghirdetésre kerülő intézkedések jogi alapjairól, a kérelemre, illetve pályázatra alapuló támogatások különbségeiről hallhattak a jelenlévők. Az ezzel kapcsolatban elhangzottakból a következőket emelném ki:
- A Garancia Alapból finanszírozott NVT és az Orientációs Alapból finanszírozott AVOP és LEADER programok egyes intézkedései az EMVA-ba lettek összehozva, azaz egységesen kerülnek végrehajtásra.
- Gyorsabb, egyszerűbb rendszert szeretnének kialakítani. A bonyolult, nehézkes pályázati rendszer (pl. AVOP) helyett a jelenleg kialakításra kerülő támogatási rendszer az NVT kérelmen alapuló rendszeréhez fog inkább hasonlítani. A jelenleg bevezetésre kerülő intézkedések kérelemre fognak alapulni.
- Hét év alatt az EMVA tengelyeken keresztül mintegy 1297 milliárd forint kerülhet kifizetésre. Az n¬¬¬+ 2 év szabály miatt 9 éves program lesz. A prioritásoknak megfelelően folyamatosan vezetik be az egyes támogatásokat. A rendszer a 3. évre lesz teljes, bevezetési időszaka is van, ebben vagyunk most.
- A pályázatos rendszernél szerződést kellett kötni, a gazdálkodónak aláírás végett be kellett menni a hivatalba. Gyakorlatilag a két fél aláírása szükségeltetett, továbbá minden módosítási igény vagy kényszer egyben szerződésmódosítással is járt. A beruházásnál megvalósulási szakaszokat (mérföldkő) határoztak meg, ennek teljesülésekor lehetett kifizetni az adott szakaszt. Ha csúszás következett be (például az időjárás miatt nem lehetett építeni), akkor szerződést kellett módosítani. Garanciákkal is körül kellett bástyázni az adott intézkedést (jelzálog bejegyzés, stb.).
- A kérelem rendszere egyben azt is jelenti, hogy aki az adott intézkedés kritériumainak megfelel, az kérelmezhet és annak a kérelmét be kell fogadni. A kérelem esetén gyakorlatilag államigazgatási határozatot hoznak. Ennek jogi alapja a KET, illetve ami eltérés adódik azt az MVH Vht.-be tették bele. A kérelmen alapuló eljárás garanciarendszere is más, mivel a jogosulatlanul igénybe vett támogatás köztartozássá válik, vagyis adó módjára behajtható lesz. Ebből kifolyólag nincs szükség jelzálogot bejegyeztetni. Az időközben felmerülő módosításokat nem kell jóváhagyatni. A beruházás végrehajtására 1, illetve 2 év áll majd rendelkezésre. Nincsenek mérföldkövek, hanem a beruházás teljesülése után lehet kifizetési kérelmet benyújtani. Gyakorlatilag negyedévente lesz kifizetési kérelem benyújtásra lehetőség, egy személy adott évben két kifizetési kérelmet adhat be.
- Az idei évben 20-30 milliárd Ft kifizetését tervezték (az NVT és AVOP indulásakor egyetlen fillért sem tudtak kifizetni), ez most sem lesz egyszerű feladat. Nagy fejlesztési igény (főleg informatikai) merül fel az MVH-nál, személyi fejlesztésre nincs mód. Az intézkedések pontos időpontját nem tudják még, mivel a teljes végrehajtásról nekik kell gondoskodni és a felkészülés is időigényes (akkreditálni kell az intézkedéseket, betanítani a kollégákat, tájékoztatókat megtartani, stb.).
- Végrehajtási ütemtervek vannak az idei és a következő évekre is, de a dátumokban lehet eltérés. A gyors intézkedések (gyorsan bírálható, egyszerűbb támogatások) lesznek először meghirdetve. Az MVH honlapjára ezek felkerülnek, innen letölthető lesz. Az AKG program a 40-44 milliárd Ft/év forráslekötésével annyira megterheli a tengelyt, hogy 2009-ig nincs mód indítani. Nagyon fontos lett volna, hogy a gazdákat segítő tanácsadás, illetve ügyfélszolgálati rendszer kialakítása megelőzze a kérelmezési időszakot. A tanácsadó hálózatot sajnos csak nyár végére tudják indítani.

Az előadás második részében a géptámogatással kapcsolatban hangzottak el információk, illetve lehetőség nyílt kérdéseket feltenni az előadónak. Az elhangzott információk közül az alábbiakat tartom fontosnak:
- A kérelem adminisztratív ellenőrzésre kerül. A művelet megvalósításának ellenőrzése kiválasztás alapján történik, helyszíni szemlék lesznek. Utóellenőrzésbe 1%-ot kívánnak bevonni.
- Gépesítésnél az elszámolás sajátossága, hogy 12 hónapon belül két kifizetés nem teljesíthető.
- Lizingelt gépet most nem támogatnak, de jövőre már tudják kezelni. Amennyiben valaki többet költ adott gép vásárlására, mint a katalógusár, akkor azt nem fizetik ki. A támogatás a katalógusár alapján kerül megállapításra. Ha a katalógusárnál olcsóbban veszi a gépet, akkor a számla értékének megfelelően kerül kiszámításra a támogatás.
- A vásárolt gépet nehéz az üzleti tervbe behelyezni. Ettől el akartak térni, de lehet, hogy Brüsszel ezt megköveteli.
- Monitoring: értékelni kell, hogy a célkitűzéseket teljesítette-e a támogatást igénybe vevő. Például a modernizáció mellett a foglalkoztatást legalább szinten tartotta. Ha nem teljesítette a gazdálkodó a vállalást, akkor nem zárják ki az intézkedésből, hanem visszakérik a pénz egy részét. A szankcionálás erre alapul.
- Az új gép fogalom kapcsán felmerült az előző évben vásárolt gép elszámolhatósága, az azzal való próbálkozás kizárása. Az EU erre szakosodott szerve nagyon szigorú ellenőrzéseket folytat le jelenleg is e téren. Akár a gyártósorig visszamehetnek az ellenőrzéskor, így ezzel nem célszerű kísérletezni.

Az előadással kapcsolatban feltett jelentősebb kérdéseket és arra adott válaszokat az alábbiakban ismertetem:
1. Az NVT tanácsadói hálózatnak júniusig van szerződése. Mi a szándék velük?
Átszerveződik a tanácsadás. 80:20% finanszírozású EMVA jogcím lesz. Szerződni kell a termelővel. Üzleti alapon működhet, szervezetbe integrálva jelenik meg a szaktanácsadás, tehát a szaktanácsadókat rendszeren keresztül támogatják majd.
2. A kistermelők hogyan férnek bele a támogatások rendszerébe?
Alanyiságban nincs megkötés. Életképességi határ van, ez 5 EUME méretű gazdaságot jelent. Az AKI az EUME értékeket aktualizálni fogja.
3. Gépszínre lehet-e támogatást kapni?
A növénytermesztés komplex jogcím 2008-ban fog megjelenni. Ebben az építési beruházás is támogatott lesz, a gépszín is benne lehet. Kérelmezni csak a jogszabály kiírása után lesz mód.
4. 2008. év februártól indulna a komplex növénytermesztési fejlesztési lehetőség. Mikor lehet indítani az építést?
Ne indítsa előbb az építkezést, mint a kérelmet.
5. Öntözőtelep korszerűsítése tervezett. Építés és gépesítés egy kérelemben beadható?
A gép megelőzi az építést. Jobb lenne komplex jogcímet indítani. Gyors jogcímeket kellett választani, különben nem lenne kifizetés idén. Vagy megveszi a gépet és lemond az építésről, vagy akinek a komplex a kedvezőbb, az várja meg a következő évet.

Az előadások után a gépforgalmazók és kiállítók bemutatkozására került sor.

Kecskemét, 2007. március 30.
Készítette: Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

Rövid beszámoló a gépesítés jövője, a jövő gépesítése című fórumról
Fórum: 2007. február 21., 10 óra, Budapest, FVM színházterme

A fórumot Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg.
A miniszter a stratégiai terv, illetve a vidékfejlesztési program kapcsán a következőket emelte ki:
- Ekkora forrásösszeg a mezőgazdaság fejlesztésére még soha nem állt rendelkezésre és úgy tűnik, hogy 2013. után nem is fog.
- Stratégiát kellett alkotni, ez nem volt túl nehéz feladat. A stratégiában fogalmazódott meg, hogy a magyar agrárium teljesítményét a következő 10 évben 30%-al kell növelni. Ez viszont nem egyezik az EU elgondolásaival.
- Az I. tengelyre fordítandó 47% forrástömeg-igényt megvédték Brüsszelben. Viszont a növekvő kibocsátáshoz piacokat kell szerezni, mert az EU-ban elhelyezni nem lesz lehetőség. A képződő árualap elhelyezésének biztosítására erőteljes tárgyalások folynak Oroszországgal, Szerbiával, Horvátországgal, stb.
- A II. tengely a fenntartható gazdálkodásra, agrár-környezetvédelemre fordítható forrástömeg. Nem kívánják a versenyszférát visszafogni, így bővítést nem terveznek.
- A III. és IV. tengely forrásai a vidéki élet minőségének javítását szolgálják, úgy véli, hogy elegendő forrás áll e téren is rendelkezésre.
- A fejlesztések középpontjában az állattenyésztés áll, már a gépesítés terén is prioritást élvez, hiszen a támogatás intenzitása ez esetben 35%, míg alapesetben 25%. A komplex fejlesztések terén további differenciálás lesz a tekintetben, hogy a KAT-os területen gazdálkodóról, netán fiatal gazdáról van-e szó.
- Viták folynak a gépesítés területén Brüsszellel a nagytraktorok és a kombájnok terén. Ezt az EU nem támogatná. Úgy véli, hogy eddig is át tudták vinni az akaratukat a tárgyalások során, ez most is sikerülni fog.
- Előrehozott vásárlást szeretnének támogatni, azaz a 2007. január 1. után vásárolt gép már elszámolható lenne.
- Az utolsó centig elhozták a Magyarországnak szánt pénzt tavaly is, most sem lesz másként, minden pénzt fel fognak használni a vidék és a gazdák érdekében.

A következő előadó Ficsor Ádám az FVM szakállamtitkára volt, aki előadásában az idei év, illetve a 7 éves időszak géptámogatásai kapcsán a következő gondolatokat osztotta meg a jelenlévőkkel:
- A géptámogatások, illetve további 11 támogatási lehetőség rendeletének tervezete fent van az FVM honlapján, onnan letölthető.
- Február 19-én nyújtották be a végleges ÚMVP-t Brüsszelbe. Ezt a programot el kell fogadtatni az EU-val, erre 6 hónap áll rendelkezésre, azaz augusztus közepére várható döntés Brüsszelből. Amíg nincs jóváhagyás, addig nem fizethetnek ki támogatásokat.
- Az egyeztető tárgyalások alapján elmondható, hogy nincs vita a kertészet és az állattenyésztés gépesítése kapcsán. Viszont a szántóföldi növénytermesztés kapcsán már van vita, a kombájnok és nagytraktorok kapcsán pedig reális az a veszély, hogy nem támogatja majd az EU. Brüsszel azzal érvel, hogy a szántóföldi növénytermesztés sikeres, támogatás van rá, és kiszámítható feltételrendszerben dolgozik, ezért nem indokolt ide újabb támogatásokat adni. Ezzel szemben a következő hazai érveket fogják felsorakoztatni: csak 25% támogatás intenzitás lesz a szántóföldi gépeknél, míg a más ágazatoknál 35%, továbbá a környezetvédelem-fenntarthatóság kártyát is használják, vagyis az energiatakarékos, környezetkímélő (ún. ”zöldgépek”) gépeket preferálni fogják a beruházásoknál.
- 2007-2008 években nagyobb forrásvolumen szolgálja a gépesítést, felülről nyitottan, majdnem forráskorlát nélkül áll rendelkezésre pénz e területen. A 2009-2013 években csökkenő forrásmennyiség, de hasonló támogatási intenzitás (támogatási %) lesz biztosítva a technológiai fejlesztésekre.
- Azt szeretnék megoldani, hogy egyszerű és gyors legyen a kérelmezés. Tehát nem AVOP-os pályázat, hanem kérelem lesz. A gond ott van, hogy az EU az egyszerű cserét nem kívánja támogatni (el kívánja kerülni, hogy a 3-4 éves traktorok és kombájnok lecserélésére használjunk fel pénzt). A kérelemben be kell mutatni, hogy a projekt által a versenyképesség nő, ezt komplex üzleti tervvel kell alátámasztani. Ezzel szemben a magyar álláspont az, hogy egyszerű pénzügyi terv kell (pénzügyi táblázat kitöltése). A folyó tárgyalásokon fog kialakulni, hogy az EU ragaszkodik-e az üzleti terv készítéséhez.
- Az adminisztratív terheket ki akarják iktatni. Amit nem kér az EU, azt hazai hivatal se kérje. Nem szerződéskötés lesz, hanem a kérelem alapján határozatot hoz az MVH. Nem kell jelzálogot felajánlani biztosítékként, nem kellenek külön garanciák. A támogatás összege adó módjára behajtható lesz, ha jogosulatlanul igényelték azt.
- A beruházás megkezdése (kezdő időpontja) kapcsán is vannak anomáliák. A hazai szabályozás szerint a kérelem benyújtása után a termelő a saját kockázatára megkezdheti a beruházást. Építési beruházásnál van még egy kitétel: előzetes szemle kell, hogy a fejlesztés előtti állapot rögzítésre kerüljön. Az EU szabályozása ennél engedékenyebb: a 2007. január 1. naptól keletkező költségek az EMVA terhére elszámolhatók. Viszont jelenleg olyan pénzügyi rendelet él hazánkban, amely nem teszi lehetővé a kérelem benyújtása előtt vásárolt eszköz elszámolását. Egyeztetések folynak, hogy az ellentmondásokat feloldják. Sok a bizonytalanság, de azon dolgoznak, hogy aki most megveszi a gépet, az áprilisban kérelmezhessen, és az EU augusztusban meghozott döntése függvényében kérelmezhesse a kifizetést is. Markáns gazdálkodói kockázat van az ilyen gépbeszerzésben, hiszen csak a beszerzés után hónapokkal derül ki, hogy jogosult lesz-e adott gép, teljesíti-e a feltételeket a gazdálkodó. Éppen ezért azok, akik csak támogatással vennék meg a gépet, azok várjanak vele. Akik pedig támogatás nélkül is vettek volna gépet, azok megtehetik most is, és a végén kiderül, hogy jár-e támogatás.

A szakállamtitkár előadása után a jelenlévők hozzászólhattak az elhangzottakhoz, illetve kérdéseket tehettek fel a géptámogatásokkal kapcsolatban. A fórum során feltett jelentősebb kérdéseket és arra adott válaszokat az alábbiakban ismertetem:
1. El kellene kerülni az előző években már munkára fogott gépek támogatását. Milyen gép számít újnak, milyen időpontban eladott gépre lehet támogatást kérni?
Szándékuk szerint a 2007. január 1. napján, illetve ezt követően vett (számlázott és üzembe helyezett) gépekre kaphatnak a gazdák támogatást. A kiskapukat zárni fogják. Az a fontos, hogy a korábban vett gépek ne kerüljenek bele a kérelmekbe, ezzel ne próbálkozzanak a gazdák. A játékszabályok betartására az EU nagyon oda fog figyelni, kár lenne ezzel kellemetlen helyzetbe hozni az országot.
2. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök támogatva lesznek?
Kifejezetten támogatva lesznek, még a kiegészítő jelleggel vett egységek is (meglévő gépet kíván ilyen egységgel felszerelni a gazdálkodó).
3. Mi alapján lett meghatározva, hogy egy adott gép a ” zöld” gépek közé tartozik?
Az FVM MGI objektív mérések és tapasztalatok alapján sorolta be az egyes gépeket.
4. A munkagépekről nem beszélt, azok is támogatva lesznek?
Támogatva lesznek, csak a traktorok és a kombájnok terén van vita.
5. A pontozás során a munkavállalói létszám hogyan lesz figyelembe véve? A bázis időszak és az elszámolási időszak munkavállalói létszámát hogyan lehet számítani? Lesz-e minimum pontszám?
A munkavállalói létszám pontos számítási módszerén még dolgoznak. Minimum pontszám nem lesz. A gépesítés esetén lesz egy hónapnyi kérelmezési időszak, ennek leteltével pontoznak, rangsorolnak, és a rendelkezésre álló forrást összevetik az igénnyel. Ott húzzák meg a ponthatárt, ameddig a forrás elég. Hamarabb csak akkor zárják le a kérelmezési időszakot, ha a forráshoz képest gyorsan többszörös igény merülne fel, ez valószínűtlen.
6. Milyen módon lehet a gépvásárlást finanszírozni? Pénzügyi lízing ebben az évben elérhető már?
Az MVH-val konzultálva nem látják módját a 2007-es évben a pénzügyi lízing kezelhetőségének. A következő évre már fel lesznek erre is készülve, de most más módon kell a finanszírozást megoldani.
7. A hígtrágyás rendszerek kapcsán 75% támogatást lehet elnyerni a beruházásra. Viszont az idő rendkívül rövid: 2008. áprilisáig be kellene fejezni a beruházást a sok bizonytalanság ellenére.
Nitrátérzékeny területen 2007. októberig meg kellene kezdeni a beruházást és csak akkor 75% a támogatás, ha 2008. áprilisáig meg is valósul. A miniszter levelet írt Brüsszelbe, hogy sajátosan értelmezhessük az EU-s előírást, azaz a hazai álláspont alapján 2008. áprilisáig csak megkezdeni kell a beruházást. Ha ehhez nem járul hozzá Brüsszel, akkor a tanácsi rendelet módosítását kezdeményezi hazánk (ez ritkán jár sikerrel).
8. Szárító és tisztító berendezések benne lesznek a támogatott gépek között?
A katalógusban szerepelnek. A mobil eszközök gépként a kiemelt kategóriába tartoznak (a szántóföldi gépek közül ezt az egyet akarják 35% támogatásban részesíteni). Az építési beruházásra viszont 2008-tól lehet kérelmezni (40%, illetve 50-60% is lehet az intenzitás).
9. Mi az elszámoló ár? Milyen összeg után ját a támogatás? Kell árajánlatot kérni?
A katalógusár az irányadó. A katalógusárat meghaladó számlát is hozhat a gazda, de támogatást csak a katalógusár mértékéig kaphat. Ha viszont olcsóbban szerzi be a gépet, akkor a számla értéke alapján lesz megállapítva a támogatási összeg. Nem kell árajánlatot beszerezni.
10. Az 50% feletti támogatási szint mellett közbeszerzést szoktak előírni. Lesz közbeszerzési kötelezettség?
Az 50% alattiaknál nincs ilyen kötelezettség, felette valóban van, de csak bizonyos értékhatár felett (közbeszerzési törvényt kell megnézni). Az 50% feletti intenzitásra szűk támogatási lehetőség adódik, valamint az értékhatár is tovább szűkíti azon gazdálkodók körét, akik közbeszerzésre lesznek kötelezve..
11. Csak az EU-ban gyártott gépek lesznek támogatva?
Nem, nem csak az EU-ban gyártott gépek vannak a katalógusban. Kockázatot az jelenthet, hogy ezek esetleg nem kerültek be a környezetkímélő gépek közé és ezáltal a pontozásnál a projekt hátrasorolódik. Úgy véli, hogy talán az első két évben nem fognak kipontozódni ezek a gépek.
13. A szántóföldi gépek 7 évig támogatva lesznek?
Szándékuk szerint igen. Az első két évben nagyobb forrásösszeg áll rendelkezésre, a későbbiekben pedig csökken ez a pénztömeg. Nem az intenzitás csökken, hanem a forrástömeg.

A továbbiakban Dr. Hajdú József, az FVM MGI főigazgató-helyettesének előadása hangzott el. Az előadás első része a gépesítés szükségességének alátámasztásául szolgált. Bemutatásra került EU-s összehasonlításban a rendelkezésre álló gépkapacitás, illetve fajlagos eszközérték. Az előadás másik felében az Intézet által elkészített gépkatalógus felépítéséről, felhasználási lehetőségeiről kaptak információkat a jelenlévők.
Dr. Hajdú Józsefet Margittai Miklós, az MVH elnöke követte. A géptámogatások elszámolása és a kifizetési konstrukciók tárgyában megtartott előadása során elhangzottakról – az információk terjedelme és fontossága miatt - külön cikkben kívánok beszámolni.

Kecskemét, 2007. március 26.

Készítette: Patarcsity Tamás
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

 

A tervezett Natura 2000 támogatási rendszer

A bevezetés várható időpontja: 2007. 09. 01.-től szakaszosan (2007: gyep, 2008: erdő. 2009: halastó, nádas)
Forrás: EMVA rendelet (1698/2005 EK Tanácsi rendelet

Natura 2000 támogatások I.
• Alanyi jogon járó Natura 2000 kompenzáció
• A kötelező földhasználati előírások kompenzációja: cél a megőrzés
• Alanyi jogon járó, területalapú támogatás
• Hasonlatos a KAT-hoz
• Mértéke összefügg a földhasználati előírásokkal (szántó nem jogosult)
• Fokozatos bevezetés (2007-től gyep+vizes élőhely, 2008-tól erdő)
• A jelenlegi AKG területek 2009-ig nem jogosultak
• Támogatási összegek: gyep 7-10 e Ft, erdő kb. 10 e Ft, vizes élőhely ? Ft

A hálózat célja az eltűnéssel fenyegetett, kis természetes kiterjedésű élőhelyek és a veszélyeztetett, sérülékeny vagy bennszülött fajok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség megőrzése. A Natura 2000 hálózat kijelölése és fenntartása valamennyi uniós tagállam számára kötelező. Az újonnan csatlakozott tagországok számára a saját Natura 2000 hálózatuk kijelölése a csatlakozás feltétele volt.

A 275/2004. (X. 8.) számú kormányrendelet mellékletében kihirdetett területek kiterjedése 1,95 millió hektár. Ez hazánk területének mintegy 21%-a. A már jelenleg is védett természeti területek több mint 90%-a bekerült a Natura 2000 hálózatba. A Natura 2000 hálózat csaknem 40%-át adják a már korábban is természetvédelmi oltalom alatt álló területek.

A Natura 2000 hálózat elemeit az említett irányelvek mellékleteiben felsorolt fajok és élőhelyek jelentős állományainak otthont adó területei kerültek kijelölésre. A területkijelölést tucatnyi tudományos intézet több száz szakemberének bevonásával részletes adatgyűjtés előzte meg. Erre alapozva a természetvédelmi szakemberek dolgozták ki a területjavaslatokat, az európai uniós kritériumoknak megfelelően, kizárólag szakmai (ökológiai) szempontok - faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye – figyelembe vételével.

2006. október 17-től hatályba lépett a Natura 2000 területekre vonatkozó általános megállapításokat tartalmazó kormányrendelet módosítása. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete mellékletei pedig tartalmazzák az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett hrsz-os földrészleteket.
A Natura 2000 hálózat helyrajzi szám szerint közel 500 ezer földterületet érint, ám gyakran ezeknek nem teljes egészét fedi le az uniós természetvédelmi rendszer. A helyrajzi szám alapján nyilvántartott területeken belül a Natura 2000 területek pontos lehatárolásai a távérzékelés technikával működő, mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MEPAR) térképein jeleníthetők meg. A földhasználók ezekről a térképekről tájékozódhatnak arról, hogy pontosan mely földrészleteikre vonatkoznak a Natura 2000 programmal kapcsolatos természetvédelmi korlátozások, illetve mekkora területre jár majd 2007-től kompenzáció.
Tavaly szeptemberben a magyar hatóságok kihirdették a helyrajziszám-jegyzéket, amelyre három hónapig lehetett észrevételeket tenni a nemzeti parkoknál. A kormány a mintegy 620 beérkezett észrevétel elbírálását követően a jegyzéket elküldte az EU-nak jóváhagyásra.

<<VISSZA>>

Ültetvény szaktanácsadási rendszerek Európában

A holland, német, olasz szaktanácsadás kezdettől fogva részesül állami támogatásban.
A gazdálkodók igényt tartanak a szaktanácsadásra és igyekeznek végrehajtani a kapott tanácsokat.
Az utóbbi időszakban egyre növekszik európában a szaktanácsadás iránti igény. Mindhárom országban nagy gonddal őrködnek azon, hogy a szaktanácsadás független legyen. Nem fordulhat elő, hogy a kereskedelmi, forgalmazási érdekek megzavarják, torzítják a szakmai színvonalat. Hollandiában a szaktanácsadói központok foglalkoznak növényvédő szer, műtrágya forgalmazásával is de ez a tevékenység csak a termelői érdekeket szolgálhatja, ha profit képződik azt visszaosztják a vásárlóiknak.
Az állam rendszeresen ellenőrzi és értékeli, hogy a termelők milyen mértékben fogadják el a kapott szaktanácsot azt milyen mértékben tudják végrehajtani.
Németországban van teljes állami szaktanácsadás. Az állam által finanszírozott tanácsadás elsősorban gyümölcstermesztési alap tanácsadást, a környezetkímélő technológia terjesztését, gazdasági-pénzügyi tanácsadást, speciális tanácsadást lát el. A tanácsadás interneten, faxon, levélben heti egy -két alkalommal jut el a termelőhöz. A szaktanácsadás kiterjed a növényvédelmi előrejelzésre alapozott technológiai tanácsadásra, tápanyag utánpótlásra, fagyveszély előrejelzésére,
öntözési szükséglet és gyümölcs érettségi állapot meghatározására. A termelőkkel való személyes kapcsolattartáson kívül vannak szakmai napok és évenként hat alkalommal rendeznek csoportos tanácsadói képzést. A legújabb kutatási eredményekről kiadványokban és interneten adnak tájékoztatást. A téli hónapokban bentlakásos tanfolyamokat is szerveznek a gazdálkodók részére.
A kamarák és termelői csoportok tanácsadása: 10-50 %-ban támogatott. Ezek a szervezetek általában az értékesítési, csomagolási, árúvá készítési, minőség biztosítási, munkaszervezési és adminisztrációs feladatokat látnak el.
Magán szaktanácsadás: Ott működik ahol az állami tanácsadás színvonala nem elégíti ki a termelők igényeit. Ez nem részesül támogatásban teljes díját a termelők fizetik. A díja 1.000-5.000 euró évente termelőnként. Ebben az esetben a szaktanácsadó bármikor elérhető telefonon. A tanácsadás körlevelekben történő értesítésekre épít. A szaktanácsok a fenofázisokhoz kötött kezelésekre alapoznak.
Problémája a rendszernek, hogy nincs kutató és kísérleti intézeti hátterük.
A szaktanácsadás különböző csomagokra van tagolva. Általában 200-300 km-es körzetekben működnek. Az alapcsomag 714 euró/termelő/év, a szolgáltatása nagyjából megegyezik az állami tanácsadással évi 3 területbejárást tartalmaz. A következő csomag 980 euró/gazdálkodó/év. ebben a szolgáltatásban évi öt területbejárás tartozik.
Olaszországban Dél-Tirolban a szaktanácsadás nagyvonalakban hasonlít a német rendszerhez. A szaktanácsadás 50 %-os állami támogatásban részesül. A termelők 85 %-a teljes körű, 15 %-a részleges tanácsadói szolgáltatást vesz igénybe. A szaktanácsadói szervezetnek nagy a politikai súlya is a tartományban.
A termelők 30 %-a rendelkezik saját internettel, de hozzáférése mindenkinek van. A szaktanácsadás hátterét az állami finanszírozású kutató intézet képezi. A közvetlen szaktanácsadás interneten történik. Hírlevelük jelenik meg évi 30 alkalommal és újság 11 alkalommal. Évente tartanak csoportos rendezvényeket. Szaktanácsadókkal egy-két hetente kb 100 helyen lehet találkozni .A szaktanácsadók mobil telefonon folyamatosan elérhetők.
Szaktanácsadó az lehet akit a termelő elfogad, az almatermesztés teljes technológiáját ismeri és lehetőleg a családjának is van ültetvénye.

Mihályka Gyula
szaktanácsadó

<<VISSZA>>

Badacsonyban hallottak az AKG jövőjéről…

2007. 03. 14-én FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Badacsony rendezvénye keretében szakmai előadások hangzottak el a metszési és technológiai bemutató mellett.
Az egyik szakmai előadó dr. Lucskai Attila vezető főtanácsos volt / FVM/, előadásának címe: az Agrár-környezetgazdálkodásai Rendszer bevezetésének tapasztalatai és várható változásai.
Rövid összegzés hangzott el az AKG-val kapcsolatban, hiszen a harmadik gazdálkodási évében járva és az új Gazdálkodási Napló bevezetésével sok hasznos tapasztalatra tehettek szert a program meghirdetői, ellenőrei /MVH/ és azok a gazdálkodók, akik részesei a rendszernek. Terv, hogy ne csak a gazdálkodóknak kelljen képzésen részt venni, hanem az MVH ellenőreinek is, hogy szakmai felkészültségük tovább növekedjen. Az új GN jelenleg még papír formátumú, de tervezik a jövőben az elektronikus beadás lehetőségét is (elektronikus aláírás, ügyfélkapu). Feldolgozásuk számítógéppel történik: MgSzHK Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budaörs. A beígért kódlistán is dolgoznak ugyanott, de még nem készültek el.
A legközelebbi AKG meghirdetés 2009-től várható a jelenleg futó ciklus zárultával, de már készítik az új programot, amit ígéret szerint ez év második felében közzé is tesznek. Alapszintű szántóföldi program nem indul, ők átléphetnek az integrált célprogramba, vagy az ökológiaiba. A legkisebb támogatható terület marad 0,3 ha.
Két szempontból is előnyt jelent ma AKG-s keretek között gazdálkodni: a HGGY /Helyes Gazdálkodási Gyakorlat/ sok olyan elemet tartalmaz, amit a „Keresztmegfeleltetés” követelményrendszere alapján mindenkinek a jövőben be kell tartani, továbbá azok az Agrár-környezetgazdálkodásai résztvevők, akik a második ciklusnak is részesei kívánnak lenni, kedvezőbb elbírálásban részesülnek, mint az új belépők, mivel plusz pontokat kapnak a NAKP-hez hasonlóan.
Az előadó szerint könnyítések várhatók. pl. a talajvizsgálati kötelezettség záró évi elvégzése felhasználható a következő ötéves ciklus első évében. A növényvédelmi előírások egyszerűsödni fognak, egyféle lista lesz, ez az ún. „pozitív lista”, ahol a használható hatóanyagokat sorolják fel /nem lesz zöld, sárga és piros besorolás/, de „ * ” megjelöléssel szabályozzák, hogy évente hány alkalommal használhatók.
Lesz ún. „b” lista is, itt a kémiai szereket biológiai szerekkel kiváltva plusz támogatás vehető igénybe.
Az integrált programok egy része alap előírás /talajvizsgálati kötelezettség, tápanyag-gazdálkodási terv készítés, pozitív lista.../, más részük választható előírás pl. feromon csapda, madárodu kihelyezés, levélanalízis… Ezekhez az alternatív megoldásokhoz is plusz összeget rendelnek.
Új elem, hogy a támogatási összeg az egyes kultúránál eltérő, azaz differenciálnak, pl. alma-, szőlő-, bogyósok és csonthéjas ültetvények magasabb összegűek, mint a héjas (dió, mandula…) gyümölcsűek.

A jövőben az AKG még inkább felértékelődik, hiszen máshonnan nem várható forrás.

Magyarné Kovács Edit
NVT tanácsadó

 

<<VISSZA>>

Karcsú orsó koronaforma kialakítása és metszése

A 2000-es évek elejétől hazánkban is elfogadottá vált a sűrű térállású almaültetvények telepítése. A megelőző időszakban a gazdálkodók nagy része
a termesztés technológia beruházási többletköltség igényével próbálták magyarázni a hagyományos koronaformákhoz való ragaszkodást.
Az utóbbi években a termesztési gyakorlatban jelentősen növekedtek a betakarítás költségei, valamint a szüreti munkákra alkalmas dolgozók létszáma csökkent. A telepítésre vállalkozó gazdálkodók belátták, hogy nincs más kiút, mint a földről betakarítható ültetvények létesítése.
Ezen ültetvények abban az esetben, ha a termőhelyre a legalkalmasabb alany megválasztásával kerülnek kivitelezésre 3,5-4,5 m sor és 0,5-2 m tőtávolság esetén 2,5-3 m magas termőfelület mellett, már a harmadik évben termőre fordulhatnak. Sok ültetvényben a harmadik évben már 20 t/ha termésre is volt példa.
Jelenleg az alma ültetvények létesítéséhez leggyakrabban az M 9-es és M 27-es törpítő alanyokat alkalmazzák. Az M 27-es alany csak az igen jó táperőben és jó vízellátottsággal bíró területeken ajánlható.
A telepítések általában suháng, ritkább esetben knipp-fa (koronás oltvány) alkalmazásával valósulnak meg.
Hollandiában az új ültetvények 90 %-ban knipp -fa felhasználásával létesülnek, a gazdálkodók azt állítják, hogy lényegesen jobban járnak, ha egy évvel korábban kapnak termést.
Az almatermésűek esetében a metszés az egyik legfontosabb, jelentős kézimunkát és szakértelmet igénylő termesztéstechnológiai művelet. Ez az a technológiai elem, aminek a szakszerűtlen végrehajtása hosszú évekre kihat, bátran ki merem jelenteni, hogy akár az ültetvény fenntarthatóságát is kockára teheti.
A metszéssel kapcsolatban még szakkönyvekben, szakemberektől is gyakran jelenik meg alapvetően téves szakmai információ, annak ellenére, hogy már az első magyarnyelvű írásos emlékünknek számító irodalmi alkotásban is rögzítésre került, hogy metszőollót csak az a gazda fogjon a kezébe, aki látja előre a munkájának a következményét.
A metszési munkák végzésénél figyelembe kell venni a termőhely adottságait, a megelőző időszak terméseredményeit és hajtásnövekedését, a gyümölcsfa életkorát a termesztett fajta tulajdonságait.
A metszés szempontjából két időszakot szoktunk megkülönböztetni. Az egyik a télvégi metszés, ennek legoptimálisabb ideje február vége március eleje.
A télvégi metszésnél alapvető, hogy tisztában legyen a munkát végző azzal a ténnyel, hogy a fa részek csonkolása, visszametszése növekedést a metszetlenül hagyás és a teljes ágrészek tőből való eltávolítása, növekedéscsökkenést eredményez.
A második időszakba tartozik a nyári vagy zöld metszés, ennek optimális ideje az intenzív hajtásnövekedési időszak befejezése után, általában július augusztusban van általában egészen a szüret időszakáig tart.
Abban az esetben, ha a telepítést suháng oltvánnyal valósítottuk meg, és a tőtávolság 0,8 m-nél nagyobb az oltványokat vissza kell metszeni. A visszametszés általában 0,8-1m magasságban történik, hogy megfelelő számú oldalhajtást nyerjünk.
A 0,8 m-nél sűrűbb ültetésnél a visszametszést elhagyhatjuk, mivel itt nem célunk az erősebb vázkarok kinevelése. A suhángok visszametszésénél azt kell figyelembe venni, hogy a visszametszési hely alatti 8 rügyből kapunk hajtásokat. A legfelsőt neveljük úgy mint a fa függőleges tengelyét, a közvetlenül alatta lévőt általában el kell távolítani a konkurens állása miatt. Az ezek alatt növő általában 3-5 hajtásból tudjuk kinevelni a korona alsó részén elhelyezkedő termő felületet, ami minden esetben ki kell, hogy töltse az egy fa részére tervezett területet. Ezért fontos, hogy olyan magasságban vágjuk vissza a suháng oltványunkat, hogy a majdani oldalágak a termés súlya alatt se tegyék lehetetlenné a korona alatti talajfelület művelését, gyomírtását. 1 m tőtávolság esetén csak 50-70 cm hosszú oldalágak részére van hely, 1,5 m tőtávolság esetén 80-90 cm-es oldalágak is nevelhetők. Az előzőekben említett hosszúságú oldalágak más-más törzsmagasságot engednek meg.
A knipp-fák visszametszésére nincs szükség telepítéskor az első évben. Ebben az esetben általában csak a sérült hajtásokat szoktuk metszeni, vagy tőből eltávolítani.
Mindkét szaporítóanyaggal történt ültetvény telepítés nagyon fontos munkája a fák törzsének támrendszerhez történő mielőbbi rögzítése. A fák tengelyének rögzítéséről a későbbiekben is gondoskodni kell. A törpítő alanyok még a késői termő időszakban sem tudják megtartani a koronájukat és az azon elhelyezkedő termést. Abban az esetben, ha kidűlnek a gyökerük elszakad a fák élete is kérdésessé válhat.
A suháng oltványok koronához szükséges alsó oldalhajtásait a kívánt hosszúság elérése esetén csavarással vagy lekötözéssel vízszintes közeli helyzetbe állítjuk, hogy a növekedésüket csökkentsük és a korai terméskötődést elérjük.
A következő években a télvégi metszéskor csak a koronát besűrítő oldalhajtásokat és a vegetatív jellegű általában 15 cm-t meghaladó nem termőrügyben záródó függőleges hajtásokat távolítjuk el tőből. Az oldalhajtások csonkítására, metszéssel történő megrövidítésére csak igen ritka esetben, kedvezőtlen termesztési körülmények között kerülhet sor, amikor az éves hajtásnövekedés elmarad a kívánt hosszúságtól. Az alsó oldalágakból (3-5db) álló termőfelület felett a fák tengelyén képződő oldalhajtások közül rendszeresen évenként csak azokat hagyjuk meg amelyek termőrügyben végződnek, vízszinteshez közeli állásúak. Elsősorban a megvastagodott keresztmetszetűeket, a vegetatív hajlamú függőlegeshez közeli állású oldalhajtásokat távolítjuk el. Így tudjuk biztosítani a fáink karácsonyfa (kúp) alakját. Az említett kúpalakot későbbi években folyamatosan a fák teljes termesztési időszakában fenn kell tartani, mert csak így tudjuk biztosítani, hogy a koronák minden része napfény által megvilágított legyen és ennek következtében a gyümölcsök kellően színeződjenek. A termőfák korának emelkedésével általában csökken a fák növekedési erélye. Abban az esetben, ha az éves hajtásnövekedés elmarad a 30-50 cm-től szükségessé válhat a télvégi metszések alkalmával a koronarészek intenzívebb visszametszése, hogy rendszeresen legyen új fanövedék.
Nyári, zöldmetszéskor a telepítés évében általában csak a vezérrel konkurens és felesleges oldalhajtásokat távolítjuk el.
A későbbi termő években már nyílik lehetőség arra, hogy az oldalvezéreket egy lefelé álló fiatalabb hajtásra visszavágjuk, ezáltal a korona átmérőjét csökkentsük vagy a sorközben a traktor munkáját akadályozó növényi részektől megszabaduljunk.
Ezen csonkolással járó műveletek száma egy alkalommal fánként nem haladhatja meg a 3-4-et. A zöldmetszéskor van lehetőség arra, hogy a felesleges, sürítő koronarészeket eltávolítsuk, valamint, hogy a fák magasságát behatároljuk, ez szintén egy fiatalabb oldalágra való visszacsonkítással történik. Arra azonban ügyelni kell, hogy a fáink soha ne maradjanak domináns vezérhajtás nélkül.
A túlzott nyári metszés is gátolja a termőegyensúly kialakulását illetve a későbbi időszakban ennek fenntartását.
Az előbbiekben leírt tanácsok zömében csak az almaültetvényre alkalmazhatók az egyéb gyümölcsfajok esetében van ezektől eltérés.

Mihályka Gyula
szaktanácsadó
<<VISSZA>>

Az enyhe tél következménye a magas mezei pocok létszám

Az enyhe csapadékmentes tél következtében igen sok gyümölcsösben szaporodott fel a pocoklétszám. Különösen azokban az ültetvényekben van nagy veszély ahol a szomszédos területről a hullott, de el nem rothadt gyümölcsre folyamatosan érkeznek új egyedek és ezek is szaporodnak.
A gyümölcsösökben a pocok tűrési létszáma ( veszélyességi küszöb) eltér az egyéb mezőgazdasági területeken elviselhető szinttől. Ez az eltérés abból adódik, hogy néhány pocok kolónia is tud okozni az ültetvény teljes élettartamára kiható kárt.
A mezei pocok a fiatalabb termőfák gyökerének és gyökérnyaki részének hámozásával a hajszálgyökerek tönkretételével, általában a fák pusztulását okozza.
Az ültetvényből kipusztuló fák a következő évben általában csak suháng oltványokkal pótolhatók. Így előfordulhat, hogy 5-6 éves ültetvényben kell ismét elszórtan koronás fákat felnevelni. Ezek a fiatal fák csak évek múlva érik el a termő korukat. Az idősebb ültetvénybe pótolt oltványok felnevelése sokkal többe kerül mint, ha összefüggően végezzük ezeket a munkálatokat.
Abban az esetben, ha a gazdálkodó úgy dönt, hogy nem foglalkozik a pótlással, mert nem éri meg, ekkor is hosszabb távon a veszteség lesz a több. Ez annak a következménye, hogy az üres fahelyeket is permetezni kell és ugyan úgy felmerülnek a gépi költségek mintha a faállomány hiánytalan lenne. A pocokkárral sújtott ültetvény hektáronkénti költsége alig kisebb mint a teljes faállomány esetén, de a terméshozam mindenképen elmarad az egyébként elérhető mennyiségtől.
A fák gyökerének a megrágása és a közvetlen bekövetkező kipusztulás csak az elsődleges és általában már tavasszal az induláskor felfedezhető. Igen gyakran, különösen csonthéjas ültetvényekben fordul elő, hogy csak később a következő években jelentkezik a kártétel következménye. Ezekben az esetekben az történik, hogy a pocok okozta gyökérsérüléseken bejut a gyökér szöveteibe a verticilliumos hervadást okozó gomba, ott felszaporodik és eltömi a szállító edénnyalábokat. A felszaporodó gombaszövedék a termőfák lassú, vagy hosszabb időn belül bekövetkező, de biztos pusztulását idézi elő. A hosszabb ideig sinylődő fák értékes, piacképes termést nem hoznak, csak a termelési költségeket növelik. Sok esetben felületes szemrevételezéssel fel sem deríthető a kártétel és annak elindítója.
Az előbb leírtak úgy gondolom elég indokot szolgáltatnak arra, hogy a gazdálkodó figyeljen a mezei pocok megjelenésére és már a néhány kolónia felszámolását is megkezdje.
A vegetáció beindulásával egyre nehezebben lehet sikeres védekezést végrehajtani. A környezetre ugyan veszélytelen módszer a Redentin csalétek kihelyezése a lakott járatokba. A csalétek talajfelszínre történő szétszórása nem megengedett. A járatokba rendszeresen megfelelő mennyiséget kirakni az elfogyasztott mennyiséget pótolni költséges, ezért jobb módszer, ha a csalétket kiürült megfelelően előkészített ( nyílását megnövelt) műanyag flakonokban helyezzük el. A csalétket tartalmazó flakonokat vagy a fák törzséhez vagy a talajhoz az elsodródás ellen rögzítjük.
A környezet védelme szempontjából legjobb, ha a természetes ellenségeket használjuk fel a kártevő irtására. Lakóövezethez közeli ültetvényekben jó szolgálatot tehetnek a házi macskák. Távolabbi kertekben a rókák és ragadozó madarak lehetnek a segítőink.
A ragadozó madarak megtelepedését és pocokirtó tevékenységét „ T ” alakú ülőfák megfelelő számú kihelyezésével is segíthetjük.

Mihályka Gyula
szaktanácsadó
<<VISSZA>>

Az Ö & B Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Szolgáltató Szövetkezet
2006. évi szaktanácsadói tevékenységének bemutatása
Brumár Katalin - Ökrös Imre

l. Előzmények
A Szövetkezet 2003-ban alakult át, mezőgazdasági szolgáltatást végző szervezetté és a telephelye Berettyóújfaluba került. A tevékenységi köre bővült a mezőgazdasági szaktanácsadási szolgáltatással, oktatással és egyéb ügyviteli tanácsadással, amit főleg a növényvédelmi szaktanácsadásra alapoztunk, valamint az adótanácsadási tevékenységre.
A Szövetkezetnek egy nyolc órás dolgozója van, aki szaktanácsadással és NVT-tanácsadással foglalkozik. Ökrös Imre 2005-ben Szaktanácsadói Névjegyzékben regisztrált, és minősített szaktanácsadó. Gyakorlatot a nagyüzemi növénytermesztésben, növényvédelemben, tápanyag gazdálkodásban szerzett hosszú időn keresztül. Vállalkozóként kísérletvezető volt a Agrobázis Rt-nél, egy cukorrépa termesztő cukorgyár közeli szolgáltató-termelő gazdaságban. 28 cukorrépa termesztési bemutatót szervezett és ott is jó kapcsolatot teremtett a termelők széles körével. A kisüzemek kialakulásával a termelők növényvédelmi tapasztalatokkal, megfelelő képzettséggel nem rendelkeztek. Több növényvédelmi betanított munkás tanfolyamot szervezett, a Növény és Talajvédelmi Szolgálat Hajdú-Bihar-megyei munkatársaival, esetenként oktatott, és gyakorlati bemutatókat szervezett. Évekkel korábban már növényvédelmi szezonban napi rendszerességgel jelentkeztek a gazdálkodók, főképpen gyomirtási gondokkal.
A növényvédelmi anyagok biztonságos veszélytelen felhasználása, mint fő célkitűzés az ember - állat - környezet és tápláléklánc vonatkozás tekintetében egyre inkább előtérbe került. Az FVM Szaktanácsadási Névjegyzékbe bekerülés évében 2005-ben nem nyílt lehetőség a szaktanácsadók normatív támogatására. A gazdálkodók körében nem volt hagyománya korábban szaktanácsadó alkalmazásának. Kiskapukat keresgélve beszerezték a kereskedőknél nagy mennyiségben rendelkezésre álló, nem kellő hatékonyságot eredményező növényvédő szereket. A szaktanácsadásban főképpen az anyagi elismerés nem valósult meg. A gazdálkodók egy részében fel sem merült, hogy egy gyomfelvételezés után a megfelelő növényvédőszer kiválasztása és megfelelő kijuttatás technika, valamint a gyomok és a kultúrnövények fenológiájához igazított permetezés anyagi haszna jelentős. Megfelelő információ birtokában hatékonyabban, biztonságosabban és eredményesebben lehet gazdálkodni. 2005-ben 10 együttműködési szerződés valósult meg. A felmerült igényeknek megfelelően végeztük a munkánkat, remélve, hogy a jövőben állami segítséget is fogunk kapni ehhez a tevékenységhez.
2005. szeptember 1-től az NVT tanácsadó képzést és regisztrációt követően a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége ernyőszervezet felügyelete alatt és szervezésében a szövetkezet 1 NVT tanácsadója segítette az AKG-KAT helyi és környékbeli támogatottakat kötelezettségeik teljesítésében. Ismeretterjesztő előadásokon, személyes fogadóórákon segítettük közel 60 gazdálkodót a gazdálkodási napló vezetésében, a vetésváltások összeállításában, a HelyesGazdálkodási Gyakorlat értelmezésében, talajminta vételezés rendjéről, legeltetési naplók elkészítésében, az engedélyezett növény védőszerek és tiltó hatóanyag listák megismerésében, az állatállomány változások levezetésében, az NVT programok megvalósulásában.
2006. januárjától a szövetkezet ügyvezetője Brumár Katalin NVT és Szaktanácsadási Névjegyzékes regisztrációja megtörtént – a gazdálkodás-ökonómia- tárgykörben. 2006-tól két fő megbízott NVT tanácsadónk tevékenykedik a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége szervezésében. Ez a gazdálkodók körének bővülését, az ügyfélkörbe tartozók számának növekedését eredményezte. Az NVT feladatok nem határolhatók el az egyéb szaktanácsadási köröktől, mint növényvédelem, tápanyag gazdálkodás, ökonómia. Az év elején a szaktanácsadási lehetőségeket széles körben ismertettük. A szaktanácsadást igénybe vevők köre a szaktanácsadói díj visszatérítés lehetőségét megismerve bővült. Jelenleg több, mint 70 fővel állunk szaktanácsadási munka kapcsolatban, főképpen berettyóújfalui, bakonszegi, tépei és derecskei gazdálkodókkal. A Hajdú-Bihar megyei FM Hivatalhoz 25 szaktanácsolt termelőnk vitte be a szerződését támogatási célból, ezek előjegyzésre kerültek, a napokban adták le a szaktanácsadási naplójukat és a kifizetési kérelmeket. Az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos tennivalókról a megbízó felé rendszeresen beszámolunk. Aktuális feladatok elvégzésével kapcsolatosan napi kapcsolatban vagyunk az érintettekkel, rendszeresen látogatjuk és fogadjuk őket. A szaktanácsadást szolgáló korábbi irodánk helyébe újat, nagyobbat építettünk az építési előírások maradéktalan betartásával és az átjárhatóság biztosításával.

ll. Jövőbeni perspektívák felvázolása:
A mezőgazdaságban a termelési tapasztalatokkal rendelkező termelők száma folyamatosan csökken. A kisebb gazdaságokból hiányzik az univerzális technikusi tulajdonosi réteg kiöregedtek, vagy a technika megelőzte őket. A termelési folyamatok, a támogatási formák, a beépülő anyagok a támogatási rendeletek folyamatosan változnak, az EU jogszabályoknak történő megfelelés nagy kihívás. Jelenleg az agrárpálya az egyetemek falain belül örvend rendkívüli népszerűségnek, a megszerzett diploma ritkán párosul saját gazdasággal. a kisebb gazdaságok diplomás részmunkaidős foglalkoztatására is képtelenek. A gazdálkodók ügyes-bajos hivatali dolgaikkal a határidők lejártát megelőző percekben megrohanják falugazdászukat, a nyomtatványok gyors és ingyenes kitöltésének reményében.
A szövetkezet főbb szaktanácsadási célkitűzései
1, NVT intézkedéseinek megvalósítása az NVT tanácsadói hálózatban működő tagjai és a felálló Mezőgazdasági Szaktanácsadó Rendszer szaktanácsadói képzéssel méginkább alkalmasabbá tehetők - folytatni kívánjuk az elkezdett munkát, amihez a személyi és infrastrukturális feltételek adottak.
2, Növénytermesztés- növényvédelem területén a növényvédő szerekhez való jogszerű hozzájutás lehetőségének megteremtése (katagóriának megfelelő receptek), a használatot megelőzően végzett kártevő felvételezés az ésszerű, veszélytelen szerhasználat , munkabiztonság megteremtése, technológiák kidolgozása megismertetése, bemutatása, göngyöleg begyűjtés megszervezése, megfelelő dokumentálás mind rendeletekkel szabályozott szakirányítói feladat. A környezetkímélő gazdálkodás napjaink kifejezett követelménye
3, A tápanyag gazdálkodás során a felhasználható N hatóanyag mennyiséget az egyes agrárkörnyezet-gazdálkodási követelmények szabályozzák, egyes programok tápanyag- vizsgálatot írnak elő, azok előkészítése, az eredmények Az Ö & B Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Szolgáltató Szövetkezet

A szövetkezet főbb szaktanácsadási célkitűzései:

1, NVT intézkedéseinek megvalósítása az NVT tanácsadói hálózatban működő tagjai és a felálló Mezőgazdasági Szaktanácsadó Rendszer szaktanácsadói képzéssel méginkább alkalmasabbá tehetők - folytatni kívánjuk az elkezdett munkát, amihez a személyi és infrastrukturális feltételek adottak.
2, Növénytermesztés- növényvédelem területén a növényvédő szerekhez való jogszerű hozzájutás lehetőségének megteremtése (katagóriának megfelelő receptek), a használatot megelőzően végzett kártevő felvételezés az ésszerű, veszélytelen szerhasználat , munkabiztonság megteremtése, technológiák kidolgozása megismertetése, bemutatása, göngyöleg begyűjtés megszervezése, megfelelő dokumentálás mind rendeletekkel szabályozott szakirányítói feladat. A környezetkímélő gazdálkodás napjaink kifejezett követelménye
3, A tápanyag gazdálkodás során a felhasználható N hatóanyag mennyiséget az egyes agrárkörnyezet-gazdálkodási követelmények szabályozzák, egyes programok tápanyag- vizsgálatot írnak elő, azok előkészítése, az eredmények megismertetése, tápanyag gazdálkodási tervek készítése szaktanácsadói szintű feladat. Szerény állattenyésztésünk melléktermékeként keletkező szerves trágya félék környezetkímélő tárolásának, felhasználásának elősegítése. Tartalékot látok a növényi hiánybetegségek tüneteinek- és megszüntetési módok megismertetetésében.

4. Állattenyésztés, állatgyógyászat az állattenyésztés egyensúlyának megteremtése bizonyos felfutást eredményez. Az EU állatjóléti előírásai és szankcionálások fokozatosan kerülnek bevezetésre, ennek szakszerű végrehajtása alapfeladattá válik. Az ehhez kapcsolódó feladatok ellátását eseti megbízási jogviszonyban a szándéknyilatkozatot tett szaktanácsadók fogják ellátni.
5. Ökölógiai gazdálkodás területén körzetünkben számos lehetőség adódik, fontos a lehetőségek időbeni megismertetése, a gazdálkodók felkészítése. A makrogazdasági szabályozókhoz, a gazdaságpolitikai koncepcióhoz való alkalmazkodás előtérbe kerül. Térségünkben az öko-gazdaságok felfutását fogjuk elősegíteni.

lll. Összefoglalás
A Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer egységeként felállítandó Területi Szaktanácsadási Központunk kifejezetten szakmai oldalról közelíti meg a problémákat, politikai vonatkozása csak olyan mértékű, amilyen a mindenkori hatalom irányítása alatt a különböző mező- és erdőgazdálkodást érintő támogatási rendszerek a gazdálkodó szempontjából érdekesek.
Az Ö&B Szövetkezet 4100. Berettyóújfalu Szabó Pál utca 14.- Területi Szaktanácsadási Központként (ami egyben szolgáltatási végpont is)- az előzőleg említett címen, újonnan erre a célra épített két állandó munkahelyes irodában kíván működni, ahol fax, telefon, lézernyomtató- másoló, internet, számítógép és ügyfél fogadásra alkalmas bútorzat található. A kiírásban megjelölt feladatok ellátásához alkalmas- munkajogi együttműködési-szándéknyilatkozatot tett szaktanácsadók közreműködésével. Fokozott érdeklődés és megfelelő támogatás esetén létre hozhatunk, berendezhetünk egy-egy internetes fogadó helyiséget, olvasótermet.

A szövetkezet adminisztratív feladataiért, ügyviteléért, Brumár Katalin ügyvezető szaktanácsadó, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó,
A szaktanácsadók szakmai munkáinak szervezéséért, Ökrös Imre minősített szaktanácsadó felel.
A szaktanácsadói tevékenységet 10 fő regisztrált szaktanácsadóval kívánjuk megvalósítani eseti szerződés keretében.
Az Ö&B Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Szolgáltató Szövetkezet szaktanácsadási tevékenysége során az alábbiakban felsorolt szervezetekkel működik együtt.

• Bemutató üzemek :
o -Awassi RT Bakonszeg-Juhászat,
o -Bényei Gábor magángazdálkodó-kecsketenyésztés
o -DEATC Látókép-Szántóföldi növénytermesztés
• Együttműködők
o -Teleház Szövetségek Európai Uniója – IT mentor
o -Dunántúli Szaktanácsadók Szövetsége Keszthely-Együttműködési Megállapodás

Szaktanácsadóink munkáját a Regionális Szaktanácsadási Központ irány- mutatásával és segítségével a Területi Szaktanácsadási Központ irányítja, hangolja össze,megköti a szerződéseket a termelőkkel. A feladatok elvégzését, annak minőségét ellenőrzi,elvégzi a szükséges adminisztrációt és elszámol a szolgáltatást végzőkkel! Kiemelt feladatunk - a napi gondok megoldásán felül az- aktuális naprakész lehetőségekről termelőink tájékoztatása és pályáztatásának elősegítése. Széles körű célkitűzéseket a DMSZSZ-es együttműködésben fogalmaztuk meg.

II.
Jövőkép

Néhány gondolat a Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer és a Területi Szaktanácsadási Központok felállítása előtt

(A jelen pályázat kiírása nyilván még egy előzetes felmérés)

A korábbi években a szaktanácsadók normatív támogatása úgy-ahogy valósult meg, a megérintettek köre is a szűkös anyagi helyzetre hivatkozva többnyire zárt volt, nem a gazdálkodói kör számított főképpen. Ha a Szaktanácsadói Hálózatot újjá kívánjuk alakítani, lehetővé kell tenni az esélyegyenlőséget a működtetés során. Amennyiben a szaktanácsadást egy biztos támogatással rendelkező, több lábon álló szervezet kiegészítő tevékenységként végzi, esetükben valóban nem okoz gondot az utófinanszírozás. A tehetősebb magyar gazdálkodók zöme nem sajnál 15 millió Ft-ot egy JD beszerzésére, de sajnál 100000 Ft-ot pl éves növényvédelme irányításáért, inkább kiskaput keres (jó kereskedőt) és a tandíjat évente többször kifizetve, szidja az időjárást Teljesen egyértelműnek tartom azon TSzK pályázók előtérbe helyezését, akik szaktanácsadási gyakorlati tapasztalattal rendelkező, korrekt szaktanácsadók együttműködésére építenek, de a lehetőséget minden pályázónak meg kell adni.
Az élet döntse már el, hogy melyik TSzK életképes, a piaci alapok a kezdetkor legyenek egységesek, azonos forrásból legyenek finanszírozhatók bizonyos munkaeszköz- szoftverek és még sorolhatnánk miegyebek. Korábban készültek bizonyos GN, növényvédő-szerválogató, tápanyag gazdálkodási programok, az AIR keretében láthattuk is, de már a honlap sincs lassan másfél éve. Nagyon fontos a gazdálkodók szabad szaktanácsadó választás lehetőségének biztosítása. A működés kezdetén - legalább az átmeneti időszakban - lehetővé kell tenni a megkötött szerződések alapos átvizsgálása és az önálló szaktanácsadói múlt tükrében a szaktanácsadói díj egy részének megelőlegezését. A gazda kapjon valamilyen kedvezményt, ha előre fizet, vagy havi rendszerességgel. A magán szféra támogatását kiemelt feladatként jelölném meg. A szaktanácsadók alkalmazása- nem megfelelő végzettség esetén szélesebb körű támogatásokhoz jutás- feltétele lehetne bizonyos összeg és program esetében. Ha végképp nem sikerül a rész előfinanszírozásban megoldásra lelni, kapjon a TSzK kamatmentes üzemviteli kölcsönt működéséhez!

Brumár Katalin, Ökrös Imre Berettyóújfalu ,2007-02-13

<<VISSZA>>

 

BIOGÁZ ÜZEM AUSZTRIÁBAN

A Biogáz üzemek azon országokban terjednek elsősorban, ahol a kormányok gazdaságpolitikája ehhez megfelelő támogatást biztosít.
Ilyen országok: Németország, Ausztria, Dánia. A piacvezető e területen Németország, ahol 2200 biogáz üzem működik. Magyarországon nagyon kevés a biogáz üzem, mintegy 15 darab, melyeknek túlnyomó többsége szennyvíz-iszap kezelésére jött létre. Egyetlen biogáz üzem van Magyarországon, amely mezőgazdasági terményeket és mellék- termékeket dolgoz fel.

Biogáz: szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Kb. 60-70% metánt 30-55% szén-dioxidot tartalmaz. A biogáz tág fogalma miatt érdemes azt csoportokba osztani.
Az egyik legegyszerűbb besorolást a termelés helye jelenti. Ezek alapján három nagy csoportot tudunk megkülönböztetni:

1.depóniagáz (szeméttelepi gáz, a kommunális hulladékban lévő szerves anyag lebomlásából képződik)

2.szennyvíztelepi gáz (a szennyvíztelepeken képződő biogáz)

3.biogáz mezőgazdasági terményekből mellék-termékekből és egyéb szerves anyagokból képződik ,erjesztéses eljárással (a biogáz szó alatt általában ezt értik)

A megtermelt biogáz hőenergia, villamos energia, motor hajtóanyag formájában vagy ezek kombinációjában hasznosítható.

A Schwechat-hoz közeli Hollern településen kettő
éve elkészült biogáz üzemet látogattunk meg, amely szilázs alapanyaggal üzemel. A beruházás 20 gazda összefogásából valósult meg. A 20 fő társult gazda csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, ezért az üzem silókukorica és cirok (szilázs) terményeket dolgoz fel. A teljes beruházás költsége 2 millió Euro, melynek 10%-át saját erőből, a többit banki forrásból és támogatásból fedezték. A gazdák az üzem alapításakor indító tőkeként 1000 Euro/hektár saját tőkét adtak össze. Aki a Tartományi Hivataltól az építési engedélyt az üzem létesítésére megkapja, annak automatikusan biztosítják a megtermelt áram piacát, továbbá a szükséges banki forrásokat. Az üzem vezérlését teljes egészében számítógép végzi. A felügyeletet 4 gazda látja el, akik napi 2 órában tartózkodnak az üzem területén. Akkor történik a fermentorok feltöltése silóval. A nap 22 órájában az üzemterület zárva van. A vezérlő számítógép a felügyeletet végző gazdák mobil telefonjával van összekötve, akik így értesülnek az esetleges meghibásodásokról az üzem szabályszerű működéséről. Az üzem évi 365 napot dolgozik, ezért a szilázst ennek megfelelően tárolják be. Naponta 30 tonna alapanyag (siló) szükséges. Ez évi 200 - 250 ha szántóterületen termelhető meg. A 20 fő gazda ezt a tulajdoni hányad arányában termeli meg. A siló alapanyaghoz naponta 15 m3 víz szükséges. A telepen összegyűjtött eső- és csurgalék vizet hatalmas földalatti víztárolókban gyűjtik és onnan szükség- szerint használják fel. A felhasználásra kerülő vizet a gázmotor keletkező hőjével 40 fokra melegítik fel. A víz előmelegítése a jobb erjedési folyamatokhoz szükséges. Az erjesztés 2 db erjesztő fermentorban történik. A keletkező metángázzal egy darab 12 hengeres gázmotort üzemeltetnek, amely az áramfejlesztő dinamót hajtja meg. A dinamó 500 kw/h elektromos áramot termel. Az üzem 13 éves garantált áras értékesítési szerződéssel rendelkezik, amely a biztos zöldáram piacot adja. Egy kw átadott elektromos áram felvásárlási alapára 14,5 Euro-Cent. Az éves árbevételük 20%-át működtetésre és amortizációs költségekre a közös kasszában hagyják. Az éves árbevétel 40%-át hiteltörlesztésre használják fel, így 10 év után hitelmentes lesz az üzem. A bevétel 40%-át alapanyag (siló) vásárlásra fordítják. A siló termesztése beszállítása az üzembe, a tulajdoni hányad alapján történhet. A silótermesztésnél növényvédő szert nem használnak, a termesztés hagyományos gépi technológiákkal történik. Az üzem non-profit szervezetként működik, tehát nyereséget nem képeznek. A jövedelem a siló árában kerül visszaosztásra. 2005-ös évben, amennyiben a silóterületen kukoricát termeltek volna, annak dupláját tudták realizálni az eladott áramon keresztül egy hektárra vetítve.

Tervezik az üzem mellé egy fóliaházas kertészet telepítését, mivel a keletkező hőt és füstgázokat így hasznosítani tudják. Jelen pillanatban a felszabaduló hőenergia az összes energia mintegy 40%- át teszi ki, tehát ez nem hasznosul. Elmondták, hogy most már ilyen üzemre építési engedélyt csak úgy adnak ki, ha komplettan a keletkező hőenergia- és füstgáz hasznosítását azonnal megoldják. A melléktermékként keletkező biomassza iszap a szántóterületek tápanyag visszapótlását segíti. A biomassza iszap hatalmas tárolókban gyűlik össze, melyek tároló térfogata 6 havi iszapot képes befogadni. A laborvizsgálatok alapján 1 m3 biomassza iszap 7 kg/nitrogént, 4 kg/foszfort és 12 kg/káliumot tartalmaz. A massza, szippantó kocsival szállítható. Elmondták, hogy amennyiben a biomassza iszapot a talajba injektálják, 2007. évtől erre plusz -támogatást kapnak. A kiszolgáló növénytermesztési területek 600 – 700 Euro/hektár, támogatásban részesülnek, ez az összeg magában foglalja a farm-támogatást, az energianövény termelési támogatást és a különböző Agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokért kapott támogatásokat.
A Biogáz üzemtől mintegy 200-300 méterre 2 darab szélkerék pörög, amely szintén a gazdák összefogásából épült fel és üzemel.
Nagy László
AKG szaktanácsadó

<<VISSZA>>

Talajvizsgálatokról gazdálkodóknak

A termőföldről szóló 1994 évi LV. Törvény előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos rétegének megőrzéséről, szervesanyag tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyagszolgáltatását és a növény tápanyagigényét figyelembe vevő környezetkímélő tápanyaggazdálkodás folytatásáról. Ennek érdekében a talajok tápanyagutánpótlását talajvizsgálatokon alapuló számítások alapján kell végezni, melynek során figyelembe kell venni a termesztendő növény tápanyagigényét, a talaj tápanyagellátottságát, az elővetemény hatását és a korábban kijuttatott szervestrágyából az adott évben felszabaduló tápanyagokat. Amennyiben a talaj tápanyagtartalma alacsonyabb, mint a termeszteni kívánt növény igénye a hiányt megfelelő mennyiségű, a talaj tulajdonságainak valamint a növény igényének megfelelő trágyaszer kijuttatásával szükséges pótolni.

Ennek szellemében nem az a kérdés, hogy kell-e laboratóriumi talajvizsgálat, hanem az, hogy mikor van itt az ideje.
Nitrát-érzékeny területen a 49/2001 (IV. 2.) Korm. Rendelet, nem nitrát-érzékeny területen a helyes gazdálkodási gyakorlatot (HGGY) szabályozó 156/2004 (X. 27.) FVM rendelet ad iránymutatást.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004 (X. 12.) FVM rendelet a programba belépők számára rendelkezik a talajvizsgálatok elvégzéséről.

Mindegyik rendelkezés 5 évente írja elő a talaj tápanyagvizsgálatát.

• AKG programban szereplő területeken a kötelező talajvizsgálati időszak 2008. szeptember eleje és 2009. augusztus vége között lesz.
• Az AKG programba be nem vitt területekre - HGGY előírásainak megfelelően a 2004/2005. és 2008/2009. közötti gazdálkodási évek valamelyikében – szűkített talajvizsgálat van előírva. Ugyanez vonatkozik az AVOP és egyéb NVT programok résztvevőire is.
• Nitrát-érzékeny területen műtrágyázási szabály (7.3. pont), hogy a talaj tápanyagvizsgálatát 5 évente el kell végezni.

A talajvizsgálatok akreditált laboratóriumokban végeztethetők el.
Az AKG-s program záró talajvizsgálatai előtt célszerű beütemezni a nem AKG-s területek mintázását és talajvizsgálatát a torlódások elkerülése érdekében.

2007. 02. 13.

Magyarné Kovács Edit
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

NITRÁTÉRZÉKENY TERÜLETEN GAZDÁLKODÓK FIGYELEM!

Jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatási kötelezettség határideje közeleg: "a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről" szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelettel módosított 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 9. §. (2) bekezdésébe foglalt rendelkezés szerint e rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon - az abban foglalt tartalommal a kitöltési utasítás alapján - a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytató köteles adatot szolgáltatni a 2006. évéről 2007. február 28-ig a
a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának (volt Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok).

Az adatszolgáltatásra kötelezett mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak tudniuk kell, hogy a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 11. §. (2) bekezdés b) pontja alapján a talajvédelmi hatóság az adatszolgáltatást határidőre nem teljesítők (2007. február 28.), illetve a nem megfelelően teljesített adatszolgáltatást nitrát adatszolgáltatási bírság megfizetésére kötelezi!

Nitrátérzékeny területen továbbra is be kell tartani az alábbiakat:
• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több 170 kg/év dózisnál.
• December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni.
• Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda.
• Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken.
• A kiszórt istállótrágyát azonnal (max. 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba.
• Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrátérzékeny területeken is), a hígtrágya kijuttatásánál is 170 kg/ha/év lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége.
• Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül max. 2 hónap időtartamra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van és nincs 100 m-en belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető.
• Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
• Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyag vizsgálatát legalább 5 (gyep területen 10) évente kell elvégeztetni.
• Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a nitrát-rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani.

2007. 02. 08.

Magyarné Kovács Edit
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

Őstermelők biztosítási jogviszonya, járulékfizetési kötelezettsége
2007 január 1-től alapvetően megváltozott az őstermelők biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége.

A biztosítottnak minősülő őstermelők jogosulttá vállnak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására /pl. táppénz, nyugdíj, stb., természetesen ez járulékfizetési kötelezettséget is von maga után. Alapvető szabályként nem lehet választani a biztosítotti jogviszonyt, hanem a törvényi előírás alapján kötelezően válik biztosítottá az őstermelő.

Biztosított őstermelő:

- A családi gazdálkodó
- Családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag
- Őstermelői igazolvánnyal rendelkező, ha érvényesítve van az értékesítési betétlapja

A felsorolt személyek közül nem biztosított az, aki

- Közös őstermelői igazolványon szereplő kiskorú,
- Családi gazdaság kiskorú tagja,
- Saját jogú nyugdíjas,
- Özvegyi nyugdíjban részesülő személy, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő nem éri el legalább a 20 évet, illetve
- Párhuzamosan egyéb jogcímeken biztosított pl: munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati
Jogviszony, szövetkezeti tagja, ha személyesen közreműködik, munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, stb. /2006. LXI. Tv. 5 §. 1/a-f,h/.

Az alábbi biztosítási jogviszonyok – párhuzamos fennállás esetén sem – kizáró tényezők az őstermelő biztosítási kötelezettsége szempontjából:

Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, különösen bedolgozói, megbízási szerződés alapján, segítő családtagként személyesen munkát végző személy, különböző szervezetek választott képviselője, ha e tevékenységekből származó jövedelme eléri az előző hónap első napján érvényes havi minimálbér 30 %-át. /Tv 5 § 1/g. és (2) bek./

A felsoroltak szerint biztosított őstermelő biztosítási kötelezettsége az igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig áll fenn, illetve amíg az értékesítési betétlapja érvényesítve van.
A biztosítási jogviszony fennállásának értelmezése
- őstermelői igazolványon feltüntetett időponttól annak visszaadása napjáig;
- családi gazdálkodó esetén a nyilvántartásba vétel napjától a törlés napjáig;
- közös őstermelői igazolvány esetében a kilépő kilépésének napjáig;
- családi gazdaság esetében a kilépő kilépésének napjáig.

A fizetendő járulék mértéke és a fizetés esedékessége

Főszabály szerint a biztosított őstermelő 2007. január 1-tő kezdődően a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után /65 500 Ft/
- 18 % nyugdíjjárulékot,
- 11 % egészségbiztosítási járulékot,
- 8,5 % nyugdíjjárulékot,
- 7 % egészségbiztosítási járulékot fizet.

Kivétel, ha a 2006. évi támogatások nélkül számított őstermelői bevétel nem haladta meg a 7 millió forintot, akkor ezen őstermelői bevétel 20 %-a után 8,5 % nyugdíjjárulékot és 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.
A 2007. évben kezdő őstermelőnek a főszabály szerint, azaz a minimálbér után kell a járulékokat megfizetni.

Az őstermelő 2007. február 12-ig nyilatkozhat az adóhatóság felé, hogy a jogszabály szerint figyelembe veendő járulékalap helyett magasabb járulékalap után fizeti meg a /29+8,5+7 %/ járulékot. A járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-ig kell megfizetni.
A biztosított őstermelőnek nem kell járulékot fizetnie arra az időszakra, amikor:
Táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, GYES-ben, GYET-ben, ápolási díjban /feltéve, hogy a tevékenységet személyesen nem folytatja/, gyermekellátási díjban részesül, illetve fogvatartott, önkéntes tartalékos katona.

A biztosított őstermelő bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettségei

- 2007. január 31-ig a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 07T 1051 nyomtatványon be kell jelentenie az adóhatósághoz, hogy fennáll a biztosítási jogviszonya.
- 2007. január 1-től új igazolvány kiváltásakor, illetve a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor köteles az őstermelő nyilatkozni arról, hogy van-e kizáró körülmény a biztosítási kötelezettség alól. A bejelentést a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell megtenni.
- Ezt követően az adatokban történt változást 15 napon belül az adóhatóság felé a fent említett nyomtatványon folyamatosan kell megtenni.
- A biztosított őstermelőnek, ha tagságra kötelezett pályakezdőnek minősül, magán nyugdíjpénztári tagságot kell létesítenie.

A biztosított őstermelő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségei

A biztosított őstermelők 2007. január 1- től, negyedévente, a következő hónap 12-ig kötelesek elektronikus úton 07085-ös számú adatszolgáltatást, járulékbevallást adni a fizetendő járulékokról. Abban az esetben, ha a 2006-ban biztosított őstermelőnek nem volt bevétele, akkor nem kell a nemleges adatszolgáltatást elküldeni. Az adatszolgáltatást elektronikus úton kell teljesíteni, ehhez az okmányirodában kötelesek regisztráltatni magukat.
Az elektronikus adatszolgáltatást a biztosított őstermelő állandó meghatalmazott útján is teljesíteni lehet, ekkor az adóhivatali regisztrációt az állandó meghatalmazott teszi meg.
Az állandó meghatalmazás /ügyvéd, adótanácsadó, könyvelő, stb./ nem csak az elektronikus adatszolgáltatás teljesítésére irányulhat, hanem az adóhatóság előtti teljes körű képviseletre is kiterjeszthető. Az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását az őstermelő haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz.
A biztosított őstermelők csak a negyedéves járulékfizetésről teljesített adatszolgáltatási kötelezettségük tekintetében válnak elektronikus bevallókká, az egyéb bevallásaikat továbbra is benyújthatják. Fontos, hogy legkésőbb 2007. március 31-ig el kell végezni a szükséges regisztrációt, hogy határidőre /04.12/ teljesíteni tudják az adatszolgáltatást.

Nem biztosított őstermelőre vonatkozó szabályok

2007. január 1 – március 31.

Az az őstermelő, aki nem minősül biztosítottnak és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra, 16 % egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér /2007-ben 65 500 Ft/után.

2007. április 1. után

Az előzőekben felsoroltakkal ellentétben 9 % az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. Ha viszont az őstermelő rendelkezik olyan hatósági igazolvánnyal, mely igazolja, hogy az illető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbért, akkor a járulékalapja az egy főre jutó jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A hatósági igazolványt az önkormányzat a magánszemély kérelmére, egy éves időtartamra állítja ki.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség teljesítését megelőzően a
07T 1011 sz. nyomtatványon be kell jelentkezni. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot első ízben a bejelentést követő hónap 12-ig kell megfizetni, majd havonta folyamatosan teljesíteni. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető őstermelők így válnak jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásokra. E kategóriában tartoznak azok az egyébként biztosított őstermelők, akiknek szünetel a biztosításuk (nincs érvényes értékesítési betétlapjuk). Ha érvényesítik a betétlapjukat, akkor a 07T 1021-es nyomtatványon kell kijelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól.
A nem biztosított őstermelő – ha nem minősül kifizetőnek, vagy munkáltatónak – nem köteles bevallásait elektronikus úton elküldeni, - nem kell regisztráltatnia magát -, és nem kell teljesítenie a kötelező negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségét sem.

Pusztainé Sümeghy Valéria
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

Agrárkár-enyhítési rendszer

A 2006. október 30-án elfogadott, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján kiadott 88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet szabályozza az új agrárkár-enyhítési rendszer működésének és a hozzá való csatlakozás szabályait.
Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében alkotta meg a törvényt.

Az agrárkárok körébe tartozik az ár-, és a belvíz, továbbá az aszály- és a fagykár.
E rendelet vonatkozásában:
- Téli fagykár: az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék termőföldön a hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termő szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;
- Tavaszi fagykár: a termő szőlő- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termőföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;
- Árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fővédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medréből kilépő vizek a termőföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;
- Belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;
- Aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet;
- Aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett;

A kárenyhítést biztosító forrást a mezőgazdasági termelők és az állam fele-fele arányban biztosítják a rendszer működtetéséhez, azaz az állam annyi pénzzel járul hozzá a kárenyhítési rendszer működtetéséhez, amennyit a kárenyhítési alapba a termelők befizetnek. A termelői befizetés és a támogatási előirányzat ezzel azonos összege kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel. Az összeg tárgyévben fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

A rendszer alapelve az önkéntesség és a kölcsönös tehervállalás. Kárenyhítési szerződés megkötésére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ, és külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.
Az induló évben a mezőgazdasági termelők 2007. január 27-ig (egyébként tárgyév első napjáig) köthetnek szerződést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségével. Aki január 27-ig nem köt szerződést, kárenyhítő juttatásban 2007-ben nem részesülhet, mivel a határidőn túl szerződéskötésre még méltányossági okokból sincs lehetőség.

A kárenyhítés feltétele, hogy szántóföldi művelés esetén hektáronként 1000 forintot, míg értékesebb ültetvények esetén - például szőlő, illetve gyümölcsültetvényeknél - hektáronként 3000 forintos hozzájárulást fizessen be. A befizetési határidő ez év szeptember vége.
A befizetéseket az állam a költségvetésből ugyanolyan összeggel kiegészíti. Az így képződött forrást lehet a kárenyhítés céljára felhasználni. Amennyiben a bevételek, és a támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi szerződőnél arányosan csökkentik. A szerződés megszűnése esetén a szerződő által korábban befizetett összeg nem fizethető vissza.
A kárenyhítő juttatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése* gazdasága egészét tekintve 30 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű.
*/ tárgyévi hozamérték: a termőföldről a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke; referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévi ténylegesen hasznosított terület alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték; hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége; elemi csapás: a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30 százalékos hozamérték-csökkenést okozó elemi kár./
A kárenyhítő juttatás további feltétele, hogy a szerződés szerinti összeg időre be legyen fizetve. A vis majornak nyilvánított aszálykárt, a bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykár, annak bekövetkezésétől számított 10 napon belül a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnál be legyen jelentve. (Árvíz-, belvíz- és fagykár esetében a termelőnek igazolásokat is csatolni kell.).
A szerződő köteles bejelenteni, ha a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval is kötött szerződést, mivel akinek üzleti biztosítása is van, az is csak a hozamérték csökkenéséig kaphat kártalanítást, vagyis a biztosító által kifizetett összeg a hozamérték csökkenésből levonódik..
A fenti feltételek teljesülése esetén MVH a szerződés megkötését nem tagadhatja meg.

A megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivataloknál történik a később megállapításra kerülő hozamkiesés alapján kiszámított kárenyhítési juttatás iránti igény ellenőrzése, záradékoltatása.

A szerződő a kárenyhítő juttatás iránti igényét tárgyév október 15-éig a megyei szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be. A szakigazgatási hivatal a kárenyhítő juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenőrzi, adatbázisában rögzíti, formanyomtatványt záradékolja, és azt november 1. napjáig a szerződő részére visszaküldi.

A szerződőnek a záradékolt formanyomtatványt az MVH-hoz legkésőbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. /Ezen határidő elmulasztása jogvesztő hatályú./

MVH a beérkezett adatokat összeveti és a kárenyhítési igényeket összegzi, továbbá kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.
Tekintettel arra, hogy a kárenyhítési igények összegyűjtése, feldolgozása, valamint a juttatások kiutalásának engedélyeztetése jelentős munkaráfordítást igényel, a kárenyhítő juttatások kifizetésére csak a kár keletkezésének évét követő év elején kerülhet sor.

2007. 01. 21. Magyarné Kovács Edit
NVT tanácsadó

<<VISSZA>>

Rendelet az agrárkárok enyhítéséről

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 88/2006. (XII.28.) sz. rendelete alapján a gazdák lehetőséget kapnak arra, hogy a földhasználati bejelentés alapján használatukban lévő szántó, szőlő és gyümölcsös művelési ágú termőföldet sújtó aszály-, árvíz-, belvíz- és fagykárra kárenyhítő hatósági szerződést kössenek.

A szóban forgó szerződést ez év január 28-áig kell megküldeni a lakhely ill. a termőföld szerint illetékes Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataloknak.

A szerződés formanyomtatványa a hivatkozott rendelet melléklete, amely letölthető a www.fvm.hu, illetve a www.mvh.gov.hu honlapokról, valamint részletes útmutatás kapható a falugazdászoknál, az MVH hivatalokban, a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságán (volt FVM Megyei Hivatala), és az NVT szaktanácsadóknál.

Somló, 2007. január 21.
Somogyi Lajos
NVT szaktanácsadó
(Szakt.névj.sz.:20-0297)
<<VISSZA>>

Szakmai kiállítás (Szőlészet és Pincészet, Budapest 2007)

Az idei évben ismét megrendezésre került a Szőlészet és Pincészet című szakkiállítás Budapesten, a BNV területén, január 18-20. között.

A számos kiállító bemutatta újdonságait, a szőlőtermesztés és a borkezelés során felhasználható technológiáikat, anyagaikat.
A kiállítás 3 napja során 8 korreferátum hangzott el neves előadóktól, a szőlészeti-borászati szakma széles területéről.

Január 19.-én dr. Kocsis László, a Veszprémi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar tanszékvezetőjének felvezetésével és közreműködésével négy értékes előadást volt szerencsém meghallgatni.
Elsőként dr. Májer János, az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója ismertette meg a hallgatóságot a minőségi borszőlőtermesztés során alkalmazott tápanyag-gazdálkodás kutatásának legújabb eredményeivel, a tápanyag-visszapótlás korszerű módszereivel.
Ezt követően dr. Némethy László, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (Gödöllő) munkatársa a szőlő metszésének és a levágott venyige kezelésének témaköréből tartott előadást, amire igen sokan kíváncsiak voltak. Sajnos az előadás nem terjedt ki a begyűjtött nyesedék további felhasználásának lehetőségeire, pedig a szép számú hallgatóság szerint ma már ez az izgalmasabb témakör.
Rövid szünetet követően dr.Gál Lajos, az egri Kutatóintézet igazgatója lendületes, és jól értelmezhető ábrákkal alátámasztott előadása következett a borok eredetvédelmi rendszeréről, annak szükségességéről.
A szenvedélyes és jól megkomponált előadásban az igazgató úr rávilágított a szőlő-bor ágazatot érintő olyan problémákra is, amelyeket csak az ágazati szereplők összefogásával lehet megoldani. Hangsúlyosan foglalkozott a kutatás-fejlesztés problémakörével, a még meglévő intézetek helyzetével.
Végül a nap szakai részét ismét a badacsonyi Intézet munkatársának, Győrffyné Jhanke Gizellának az előadása zárta a Balatoni Borrégióban termesztett kékszőlőfajták termesztési értékeinek és elterjedtségének ismertetéséről, amelyet a közönség nagy örömére az ismertetett fajták borainak bemutatója követett, és stílszerűen zárta a napi előadássorozatot.

Budapest, 2007. január 19.
Somogyi Lajos
NVT szaktanácsadó
(Szakt.névj.sz.:20-0297)
<<VISSZA>>

Szőlőtelepítők, figyelem!

Megjelent az FVM 87/2006. (XII.26.) sz. rendelete a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról.

A miniszteri rendelet kitér a fogalom-meghatározásokra, amelyek alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni a 7/2001. (I.17.) FVM rendelet előírásait is, amelyek a növény-egészségügyi feladatok részletes szabályairól szólnak.

A rendelet az államigazgatási feladatokat ellátó eddigi hivatalok átszervezésével előadódó helyzetet figyelembe véve előírja a szaporítóanyag-telepek létesítésének, fenntartásának, az ott megtermelt szaporítóanyag forgalomba hozatalának részletes szabályait, valamint a mellékletekben meghatározza a szükséges nyomtatványok alaki és tartalmi követelményeit.

A rendelet által meghatározott szabványokat mind a belföldi, mind pedig az EU piacain, valamint harmadik országba történő értékesítés esetén is alkalmazni kell.

A szőlő szerkezetátalakítási programok során felhasználni kívánt szaporítóanyagoknak szintén meg kell felelniük a hivatkozott rendelet előírásainak ahhoz, hogy a gazdálkodó eredményesen pályázzon a támogatási összegekre.

Somló, 2007. január 23. Somogyi Lajos
NVT szaktanácsadó
(Szakt.névj.sz.:20-0297)

<<VISSZA>>

 

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI MELLÉKTERMÉKEK HŐTERMELÉSRE TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI

Készítette: Galántai Fekete Zoltán NVT 20-0155 tanácsadó

A gazdák részéről felmerült, a jelentős mennyiségben képződő mezőgazdasági melléktermékek, erdészeti hulladékok hasznosításának lehetősége. Elsősorban az égetéssel történő hasznosítás, és az ebből nyerhető hőenergia terményszárításra történő felhasználása került a középpontba.

A lehetséges megoldások után kutatva többféle megoldás is körvonalazódott. Ezeket a megoldásokat a megvalósíthatóság és a gazdaságosság szempontjából célszerű vizsgálni.

Hőnyerés céljából valamennyi szalma, széna, szár, faapríték felhasználható. Nem ilyen „rózsás” a helyzet, ha a gyakorlati megvalósíthatóságot nézzük! A magas cellulóz tartalmú szalma, például önmagában, a jelenleg elérhető technológiákat figyelembe véve, nem alkalmas nagyteljesítményű (min. 1-2Mwatt) kazánokban való elégetésre. Olyan, üvegszerű bevonat képződik, ami rátapad a tűztérre, a rostélyra stb. A faaprítékok, vagy a fából készített pellet, illetve brikett használata során ezek a problémák nem jelentkeznek. Viszont ezek ára is magasabb és beszerzési lehetősége is korlátozott. További gond, hogy mivel az égés esetükben nem szabályozható kellő pontossággal, és a szárítás során az égéstermékek sem érintkezhetnek közvetlenül a terménnyel, elengedhetetlen egy hőcserélő közbeiktatása.

Gazdaságossági szempontból, a szárítóüzemi felhasználásnál további akadályok is jelentkeznek. A fentiekben említett tüzelő berendezések rendkívül drágák. A jelenlegi támogatási kilátások sem fogják jelentősen tompítani ezt a dolgot, mivel 30%-os támogathatósági szint mellett sem gazdaságos a használatuk! A kazán maga is drága, hozzá a szükséges hőcserélő még drágább. Ezek a többletkiadások a szárítóüzem beruházási költségeit olyan mértékben megnövelik, hogy az egy évre jutó értékcsökkenés túl magas lesz, és a megtérülési idő is jelentősen hosszabb, mint egy hagyományos, gáztüzelésű szárítóüzem esetében.

A probléma megoldásával több kazán-, és szárító-berendezés gyártó is foglalkozik, pl. itt Zala megyében az UNIFERRÓ Kft, Zalaszentgróton. Ha találnak is jó megoldást, pl. a szalma kazánban történő eltüzelésére, a létrejövő berendezés még a jelenlegi faapríték tüzelésű fűtőműveknél is drágább lesz! A közepes, vagy nagyobb méretű mezőgazdasági üzemek számára ezek a megoldások mindaddig elérhetetlenek lesznek, amíg a hagyományos (gáz, olaj) tüzelőanyagok ára drasztikusan nem emelkedik.

Állami szintű megfontolásokra van szükség! Amennyiben az ország, és az EU komolyan gondolja a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok ilyen irányú felhasználását, hasznosítását, akkor változtatni szükséges a jelenlegi támogatási rendszeren! Ha a mezőgazdasági energetikai (szárító-üzemi) beruházások támogatottsági szintje 25-30%-os lesz, nem fogja megérni senkinek ezeket megvalósítani. Ellentmondásosnak látszik az is, hogy például, ha egy önkormányzat hasonló melléktermékek felhasználásával üzemelő táv-hő üzemet beruház, az általa elérhető támogatottsági szint akár 80-90%-os is lehet, mivel több címen is igényelhetnek támogatást (mert nem mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, és így az általuk igénybe vehető többféle támogatások korlátozás nélkül összevonhatóak).

A támogatásokra, illetve azok alacsony szintjére vezethető vissza a berendezésekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztés, és az innováció lassúsága is.

Adott esetben a gazdaságok nem fogják megvárni, míg számukra műszakilag, és pénzügyileg elérhető lesz egy, környezetvédelmi és energia-felhasználási szempontból megfelelő berendezés, hanem beruházásukat hagyományos berendezéssel fogják megvalósítani, vagy ami még rosszabb, lemondanak róla!

Mindezeken felül más tényezők is hatnak. Nehezen szánják rá magukat a gazdálkodók az együttműködésre, új típusú szervezetek létrehozására. A jövőben viszont a nagyobb beruházásoknál (ilyen például a szárító-berendezés) elengedhetetlen lesz az összefogás. Természetesen a beruházási költségek közös viselésén, a berendezések jobb kihasználásán kívül a beszerzések, az értékesítések, a tárolás, és a finanszírozás is sokkal gazdaságosabb az ilyen szervezetekben.

Keszthely, 2007. január 27.

<<VISSZA>>

 

 

Sáringer-Kenyeres Tamás

Tel/fax: 06-83-317 622

Mobil: 06-30-288 25 25

A szakértõi hálózat mûködtetõje:

a Dunántúli Mezõgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége