ENERGIA- UTÁNPÓTLÁS a MEZŐGAZDASÁGBÓL

 

BIOETANOL a BENZIN KIVÁLTÁSÁRA

 

 

A megújuló energiaforrások hasznosításának gondolata végigkísérte az emberiség történetét. Kezdetben az energiahordozók hiánya, addig napjainkban elsősorban a környezetvédelmi, vidékfejlesztési, energiapolitikai tényezők indokolják a „zöldenergia” felhasználását. A távolabbi jövőben – a gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiakészletek elapadásával –valószínűleg fontos tényezővé lép elő az energetikai hatékonyság, amely a legkisebb energiaráfordítással a maximális energia kibocsátást tűzi ki célul.

 

 

A BIOETANOL ELŐÁLLÍTÁSA

 

Szintetikus úton földgázból is előállítható etanol. Erjesztéssel, pedig, magas szénhidrát tartalmú terményekből állítható elő a bioetanol. Az előbbi eljárás nagyobb költségekkel laboratóriumi tisztaságú (99, 9%) alkohol gyártására alkalmas, melyet főleg a gyógyszeriparban használnak fel. Egyéb célokra – így motorok hajtására – megfelel a növényekből erjesztett alkohol, a bioetanol is. Alapanyagként a cukor-, a keményítő-, illetve a cellulóz tartalmú növények vehetők számításba.

 

 

A BIOETANOL MOTORIKUS FELHASZNÁLÁSA

 

A bioetanol, mint hajtóanyag 15-22%-os mértékű bekeverése a benzinbe az összes eddig elvégzett vizsgálat szerint a hagyományos motorban sem okoz károsodást. Ez természetesen autótípusonként változik.  Maximum 25%-os keveréknél nem jelentkezik korróziós jellegű elváltozás sem, a tökéletes égésnek köszönhetően lerakódások nélkül ég el. Mindezek a tényezők előnyként jelentkeznek a biodízellel szemben.

 

Az alapanyag feldolgozására hazánkban elsősorban a már működő szeszgyárak szabad kapacitásai vehetők figyelembe többletberuházás nélkül. Figyelembe véve, hogy a benzinhez keverés és az országos értékesítési hálózat ennél több bioetanolt igényel a gazdaságos működéshez, ezért elkerülhetetlen lesz új alkohol /bioetanol/ előállító üzemek építése is.

 

A fogyasztók közül - környezetvédelmi megfontolásból - valószínűleg kevesen használják az új hajtóanyagot, amennyiben az nem lesz a benzin áránál olcsóbb. A megfelelő marketing munka alapfeltétele a fogyasztók megnyerésének.

 

A bioetanol gyártás során képződő melléktermékekkel jelentős mennyiségű fehérjetakarmány is kiváltható, mivel a szeszmoslék jó takarmány. A melléktermék nagy tömeget tesz ki, ezért az új üzemek építésénél az állattenyésztő telep közelségét is figyelembe kell venni.

 

 

BIOETANOL ALAPANYAG SZÜKSÉGLETE

 

Magyarországon termelt nővények közül, bioetanol előállítására leginkább a búza, kukorica, burgonya, cukorrépa alkalmasak

 

A burgonyánál és cukorrépánál igen jelentős ingadozások tapasztalhatók a termelés területén. A hosszabb távú tárolás veszteségei túl nagyok, a tárolás beruházási költségei, pedig túl magasak.

 

Tehát a bioetanol gyártás szempontjából a búza és a kukorica jöhetnek elsősorban számításba. Ebből a két növényből jelentős eladhatatlan intervenciós készletek halmozódtak fel az országban, de az UNIO-ban is. Magyarországon betárolt intervenciós búza, kukorica készlet

kb. 4-5 millió tonna gabona.

 

Mindkét növény- termesztési kultúrája a gazdák előtt teljesen ismert. A termesztéshez szükséges gépi technológiák rendelkezésre állnak, tehát új beruházást nem igényelnek.

A búza összes termőterülete egymillióegyszázezer hektár, a kukoricát viszont mintegy egymilliókettőszázeezer hektáron termelnek ma Magyarországon. A két növény termőterülete és átlagtermése potenciálisan akár 30-40 %-kal is növelhető. Ma az  országban megtermelhető kukorica- és búzakészletek 30-40%-az erre a célra felhasználható.

 

Átlagtermés búzából 4 t/ha, kukoricából 5,5 t/ha körül mozog több év átlagában.

Bioetanol kihozatal hozzávetőlegesen 30 %, szemtermésből számolva.

Hosszabb távra, történő tárolásra alkalmas, raktárbázisok rendelkezésre állnak.

Magyarország adottságai e növények termesztésére kiválóan alkalmasak.

 

 

 

                                                            Nagy László

                                              Környezetgazdálkodási szaktanácsadó

 

<<VISSZA>>