Tanácskozás az új NVT-ről

2006. szeptember 6-án részt vettünk az FVM által szervezett találkozón, ahol a 2007-2013 között tervezett új Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia tervezetét ismertette Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára.

A tanácskozást Dr. Soós Kálmán, az MVH Veszprémi Kirendeltségének vezetője nyitotta meg, majd felkérte az Államtitkár urat, tartsa meg expozéját.

Gőgös Zoltán elmondta, hogy a minisztérium széles körű társadalmi vitára bocsátotta az új NVT mintegy 300 oldalas anyagát, amely hozzáférhető az interneten is a minisztérium honlapján, valamint a kéthetesre tervezett, az ország minden megyéjében megszervezett gazdatalálkozókon a résztvevőknek egy rövidített példány is kiadásra kerül. Röviden vázolja az elképzeléseket, amelyek alapján a következő tervezési időszakban az Európai uniós és magyarországi forrásokból mintegy 1200 mrd Ft kerülhet felhasználásra mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra. A jelenlegi stratégiai tervezés során fontos meghatározni a prioritásokat, hogy a 85 %-ban EU forrásból és 15 %-ban hazai forrásból származó fejlesztési pénzeket megfelelő módon és célorientáltan tudjuk felhasználni. Jelzi, hogy stratégiai tervben megfogalmazott vidékfejlesztési célok nem azonosak az infrastrukturális fejlesztésekkel, azokhoz más célelőirányzatokból kell megszerezni a forrásokat. A stratégián belül fontosnak tartja a technológiai fejlesztést, amelyet rövid átfutású pályázatokkal kívánnak megoldani. Jelentős prioritása van a hígtrágya-programnak, valamint a mezőgazdasági területek erdősítésének, az energiaültetvények telepítésének, és a biodízel program megvalósításának. A jelenleg futó agrár-környezetgazdálkodási program 2009-ig tart, tehát ezt a programot 2009-től lehet újra megpályázni. Az agrár-környezetgazdálkodási célokra jelenleg mintegy 40 mrd Ft-nyi támogatás került kifizetésre évente a programban résztvevő gazdáknak.
Rövid ismertetője után átadta a szót a fórumon résztvevőknek, hogy véleményt nyilvánítsanak ill. kérdéseiket tegyék fel.

Kérdés hangzott el a tekintetben, hogy része lesz-e az új támogatási rendszernek a biogazdálkodás erőteljesebb támogatása.
Az államtitkár úr válaszában közölte, hogy a stratégiai terv része a környezettudatos gazdálkodás támogatása is.
Temesvári Erik erdész szóvá tette, hogy a meglévő erdőterületek kezelésének támogatása jelenleg nem megoldott.
Gőgös Zoltán azt válaszolta, hogy az AKGT-n belül lehet mozgásteret keresni az érdekelt felekkel együtt, hiszen a keretek adottak, az elosztásban kell egyetértést találni.
Papp Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke megkérdezte, hogy a vadászati ágazat számíthat-e támogatásra.
A minisztérium képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a Leader+ program keretén belül jelenleg is lehetőség van a vadászati ágazat támogatására.
Egy középiskolai igazgatónő a szaktanácsadással kapcsolatos kérdésben utalt Magda Sándor főiskolai rektor kijelentésére, hogy a jelenlegi szaktanácsadói hálózatot az agráregyetemek, főiskolák és középiskolák bázisán kell újraszervezni. Kérdezi, hogy mi az álláspontja a minisztériumnak ezzel kapcsolatosan.
Gőgös Zoltán szerint a jelenleg kialakított szaktanácsadói hálózat kell hogy legyen az alapja a szaktanácsadásnak. A jelenlegi elképzelések szerint a meglévő szaktanácsadói rendszer fennmarad és az említett intézményi hálózatra alapozva bővítésre kerül. Azt mondta, hogy tanácsadás mai szereplőire szükség lesz. Ezek akár lehetnek a falugazdászok, kamarai tanácsadók vagy más szervezethez tartozók. Külön válik a szakmai tanácsadás és a szaktanácsadás.


A finanszírozási oldal áttekintése azonban szükséges, hiszen nem a szaktanácsadói hálózatokat kell a jelenlegi formában támogatni, hanem a szaktanácsadást igénybe vevő gazdákat, amely az üzemmérettől és az árbevételtől függően akár 85 %-os mértéket is elérhet.


A cikk egyik írója tette fel a következő kérdést, hogy „a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatására lehet-e számítani a jövőben, és ezzel nem mond-e ellent a szőlőterületek támogatott kivágása, hiszen ma Magyarországon a 190 ezer ha-nyi potenciális szőlőterületből mintegy 90 ezer ha-on van szőlőültetvény. A jelenleg 10 év működő hegyközségi rendszernek milyen szerepet szán a kormányzat a jövőben.
Megkérdezte továbbá Somogyi Lajos azt is, hogy a korai nyugdíjazás illetve a birtokátadási támogatás a fiatal mezőgazdasági vállalkozók támogatásával együtt mennyire része a stratégiai tervnek.
Az államtitkár úr burkolt, de erős kritikát fogalmazott meg a hegyközségekkel szemben, utalva több olyan intézkedésre, amelyet a hegyközségek kezdeményeztek, pl.: az asztali borok lepárlásának támogatása, amelyet a minisztérium keresztülvitt Brüsszelben, de az ágazat nem tudta kihasználni a lehetőségeket. Át kell gondolni a hegyközségi szervezetek szerepét.
A szőlőterületek nagyságának növekedése biztosan nem várható az elkövetkező tervezési időszakban, azzal azonban egyetért, hogy a kivágási támogatásokkal csínján kell bánni.
Örömmel jelenti be, hogy a napokban ellenjegyezte a Balatoni Borrégióról szóló FVM rendeletet, amely újabb piaci lehetőséget biztosít a régióban termelők számára. A birtokátadási támogatás – párhuzamosan a fiatal mezőgazdasági vállalkozások induló támogatásával – erős pillére a stratégiai tervnek és 2007-től indul a pályázati kiírás.
A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet igazgatónője szerint kevés a vidéki kultúra fejlesztésére szánt keret, és nem érti, hogy milyen mutatók alapján dönti el a döntéshozó, hogy milyen fejlesztési tervet fogad el.
Gőgös Zoltán válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy most egy stratégiai tervet véleményezünk, a társadalmi vita lezárása, a javaslatok feldolgozása után kerül sor a stratégiai terv konkrét megfogalmazására, aminek alapján lehet a konkrét pályázatokat kiírni, és az első év tapasztalatai alapján kell szakmai igényességgel dönteni a következő évekre kialakítandó taktikáról.
Sontágh Tamás vízgazdálkodási szakember jelezte, hogy a vízitársulatok kimaradnak a fejlesztési támogatásokból.
Gőgös Zoltán szerint több pályázati forrás nyílik meg a vízitársulatok előtt, akár mint önálló vállalkozások, akár pedig a gazdák által közösen beadott pályázatok révén.
Bőhm Mihály a földbérletek bizonytalanságait, valamint a hazai jogi személyiségű társaságok földtulajdonhoz jutásának lehetőségeit ecsetelte, valamint nehezményezte, hogy minden támogatás utófinanszírozási formában kerül kiadásra.
Az államtitkár szerint át kellene alakítani a földhasználati rendszert, amelyben biztosítani kéne a magyarországi vállalkozások biztonságos földhasználatát, amely megalapozná a tervezhető és hosszú távú bérleti díjak kialakítását is. A politikának meg kell találnia a módját, hogy a termőföld mint alapvető termelési eszköz a használó tulajdonába vagy hosszú távú bérletébe kerüljön, különben az EU-s szabályozás szerint 2011-ben megnyíló magyar földpiacot a nepperek fogják irányítani.
Végül Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára kért szót és elmondta, hogy örül, hogy a résztvevőknek határozott és konstruktív véleménye van a stratégiai tervvel kapcsolatosan. Mindazonáltal a csatlakozás évében, 2004-ben meglévő fejlesztési hátrányt a mai napig nem sikerült ledolgozni és igen fontosnak tartja, hogy az ágazat technikai-technológiai szintje az úniós átlagot megközelítse. Éppen ezért a 2007-2013-ban előirányzott támogatási összegből a fejlesztési célú támogatásoknak a Kamara véleménye szerint meg kell közelítenie az 50 %-os részarányt. Fontosnak tartja a földhasználók védelmét. Felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-s intervenciós szabványok módosítása várható, amelynek következményeként a magyar kukoricatermelők az intervenciós piacon igen nehéz helyzetbe juthatnak. Éppen ezért, mivel a
Magyar Agrárkamara tagja a Copa-Cogeca-nak, a szervezeten keresztül a brüsszeli illetékesekhez fordul, hogy a szabvány módosítását megvétózza.
A kialakított és jelenleg működő kamarai szaktanácsadói hálózatot véleménye szerint mindenképpen fenn kell tartani.
Az kamara által működtetett szaktanácsadói hálózat biztos alapja lehet a mezőgazdasági E-pontok kialakításának. Felajánlotta, hogy a kamarai tanácsadók irodáiban ki lehetne alakítani az e-pontokat.
Arra kéri a minisztérium vezetését, hogy a továbbiakban is határozottan képviseljék a magyar gazdálkodók érdekeit.
Gőgös Zoltán zárszavában megköszöni a főtitkár úr értékes hozzászólását és biztosítja arról, hogy a közös célok érdekében a tárca vezetése a jövőben is kész együttműködni az ágazati érdekképviseleti szervekkel. Megköszöni a jelenlévők véleményeit és hozzászólásait és kéri, hogy az esetlegesen itt el nem hangzott, el nem mondott véleményeket akár írásban, akár az internet útján juttassák el a minisztériumba.


Pápa, 2006. szeptember 6.
Somogyi Lajos és Kovácsné Búzás Katalin
NVT szaktanácsadók

<<VISSZA>>